A memorandum szerint a Művelt Románia "országprojekttel" a román oktatási rendszer jobbítását, korszerűsítését, átfogó reformját akarják megvalósítani. A többéves társadalmi és szakmai konzultáció nyomán kidolgozott, 137 oldalas jelentésben taglalt Művelt Románia projekt a 21. század információs társadalmának, munkaerőpiacának követelményeihez akarja felzárkóztatni a román oktatási rendszert. Mivel ettől függ az ország jövője és versenyképessége, az oktatási reformprogram megvalósítását Románia tavaly a középtávú nemzetvédelmi stratégia részévé tette.

A szerdai esemény jelentőségét az elnök azzal is hangsúlyozta, hogy ő is részt vett a kormány szerdai ülésén. Iohannis a projekt célkitűzései közül a korai iskolaelhagyás és a funkcionális analfabéták arányának visszaszorítását, a digitális kompetenciákkal rendelkezők, és a felsőfokú végzettek számának növelését emelte ki.

A román média szerint a 2014-ben államfővé választott Iohannis hatodik alkalommal élt azon alkotmányos jogával, hogy részt vehet és maga elnökölhet a bukaresti kormány azon ülésein, amelyeken "országos jelentőségű problémákat vitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban".

Iohannis - aki politikai karrierje előtt fizikatanárként és tanfelügyelőként dolgozott Nagyszebenben - bevallotta: szívügyének tekinti az ország oktatási rendszerének korszerűsítését. Szerinte a Művelt Románia országprojekt történelmi lehetőség, ugyanakkor hatalmas felelősség is a mostani politikustársadalom számára, hogy saját választási ciklusán túlmutató, távlatos változást idézzen elő.

A projekt célkitűzései között szerepel, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal - húsz százalék alá - csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot. Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy valamennyi tanár, illetve a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.

Egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetenciafelmérés lesz a középfokú oktatás bámely formáját elvégző diákok számára.

A nyolcadik osztályos záróvizsga, az "országos képességfelmérő" után három típusú - elméleti, szakmai és tehetséggondozó - középiskola (líceum) közül választhatnak majd a fiatalok, de az új oktatási rendszer minden tanév végén lehetővé teszi az átiratkozást - különbözeti vizsgával - a három iskolatípus között.

A keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szereznek.

Florin Citu miniszterelnök kormánya teljes támogatásáról biztosította az államfő kezdeményezését. Azt ígérte: a hónap vége előtt megalakítja azt a tárcaközi bizottságot, amely végigviszi a projekt megvalósítását, szeptemberben a kormány elfogadják az ütemtervet, októberig elkészül a Művelt Románia projekt megvalósítását célzó törvénycsomag.