A jobboldali elnök szerint az EP-ben megszavazott határozat és az EB igazságügyi monitoringjának legújabb jelentése arra figyelmeztet, hogy a "Dragnea-Dancila-kormány" az uniós csatlakozás előtti állapotba vetette vissza Romániát. Iohannis úgy vélekedett: bár a románok többsége Európa-párti, és egy erős demokratikus jogállamot akar, a kormánynak egyedüli célja, hogy Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét megmentse a börtöntől és ezt az igazságügyi törvények módosításával, hatalmas károkat okozva próbálja elérni.

Viorica Dancila miniszterelnök és Liviu Dragnea PSD-elnök még a Romániát elmarasztaló határozat megszavazása és a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző európai uniós mechanizmus (CVM) keretében elvégzett friss értékelés közzététele előtt tartott sajtóértekezletet. A kormányfő arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia - minden ezt megkérdőjelező híresztelés dacára - felkészült az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének átvételére és szerinte a román uniós elnökség ügyét nem szabad összekötni a brüsszeli "kétes valóságismereten alapuló" állásfoglalásokkal.

Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azt mondta: "egyszerű, de nem megalázkodó románként" az uniós aggodalmaknál fontosabb témának tartja a gazdaságot, oktatást vagy az egészségügyet.

A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártját, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök úgy vélekedett: mind az EP határozata, mind az EB monitoring-jelentése egyoldalú, politikai indíttatású, szubjektív következtetéseket tartalmaz. Tariceanu az EP-ben megszavazott határozatból hiányolta a román álláspontot, és azt is nehezményezte, hogy a végső szövegváltozat már nem utal arra a problémára, ami a bukaresti kormánypártok szerint leginkább veszélyezteti a román jogállamiságot: az ügyészségekre és bíróságokra gyakorolt törvénytelen titkosszolgálati befolyás kérdését.

A bukaresti szociálliberális kormánytöbbség több politikusa is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Brüsszelnek valójában csak az "egyensúly" kedvéért volt fontos, hogy - Magyarország és Lengyelország után - egy olyan országot is megleckéztessen, ahol nem jobboldali, hanem baloldali kormány van hatalmon.