Zeman és az ANO véleményét, amely szerint a módosítások ellenkeznek a cseh alkotmánnyal, ezért hatályon kívül kell őket helyezni, a bírák teljes egészében alaptalannak minősítették és elutasították. "A jogszabálymódosítás elleni kifogások alaptalanok" - állapította meg az alkotmánybíróság.

A médiában "lex Babisként" emlegetett jogszabálymódosítás alapján a cseh kormány tagjai egyebek között nem lehetnek médiatulajdonosok, a tulajdonukban lévő cégek (ha a részvények több mint 25 százalékát birtokolják) pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt a közszféra által kiírt pályázatokon.

A "lex Babist" 2017 januárjában a parlamenti alsóházban az akkori kormánykoalíció két pártja, a szociáldemokraták (CSSD) és a néppárt (KDU-CSL) az ellenzék többségének támogatásával vitte keresztül. Az ANO képviselői ellene szavaztak, Zeman államfő megvétózta majd az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály eltörlését kérve.

A törvénymódosítás nem titkoltan az akkori pénzügyminiszter, a mai kormányfő Andrej Babis ellen irányult, aki Csehország egyik leggazdagabb vállalkozója. Babis a törvény elfogadása után a tulajdonában lévő Agrofert holdingot és a SynBiol céget speciális vagyoni alapokba helyezte, s azt állítja, hogy ezzel eleget tett a törvény követelményeinek. A nem csituló bírálatokat határozottan elutasítja és politikai kampánynak minősíti.

A cseh ellenzék és a sajtó nagyobbik része továbbra is azt állítja, összeférhetetlenségi helyzet van Babis politikai és vállalkozói tevékenysége között. Összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Unió, amely tavaly megvizsgálta Babis és cégeinek helyzetét. A nyilvánosságra került jelentés szerint Babis az összeférhetetlenég tekintetében az európai uniós és a cseh jogot is megszegte, mert továbbra is kezében tartja az Agrofert irányítását. A miniszterelnök ismételten elutasította Brüsszel bírálatait, s azt állítja, az Európai Bizottságnak nincs joga a cseh törvények értelmezésére.