Az új jogszabály értelmében az állampolgárok több mint egyötödének, a lakosság 22 százalékának kell új választókerületben leadnia voksát a következő parlementi választásokon, amelyek 2024-ben esedékesek.

A kormány úgy véli, hogy a módosítások nyomán a törvény már megfelel az alkotmánybíróság által szabott feltételeknek, és tiszteletben tartja a választópolgárok szavazatának egyenlő súlyát - hangzott el a horvát közszolgálati televízió (HRT) tudósításában.

Az alkotmánybíróság már 2010-ben felszólította a parlamentet, hogy változtassa meg a törvényt, mert az egyre inkább eltér az előírásoktól. A jogszabályt úgy alakították ki, hogy a választópolgárok minden választókerületben megközelítőleg azonos számú lakosra számítva azonos számú képviselőt válasszanak. A választókerületek szavazói közötti eltérés pedig nem lehet több, mint 5 százalék.

Ez a különbség azonban az évek során egyre csak nőtt, a trendet pedig tovább erősítette a 2021-es népszavazás eredménye.

A taláros testület ezért idén februárban hatályon kívül helyezte az említett törvényt, a parlamentnek pedig október 1-jéig adott időt a jogszabály módosítására.

Horvátországban tíz választókerület van, amelyek mindegyikében 14 parlamenti képviselőt választanak. A XI. választókerületben a diaszpóra 3 képviselőjére, a XII.-ben a kisebbségek nyolc képviselőjére adhatják le voksukat a szavazók. Ezt a kettőt nem érintette az alkotmánybíróság döntése.

Az ellenzéki képviselők nem támogatták a törvénymódosítást, és az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Egyebek között azt kifogásolták, hogy az aktuális választói névjegyzékben majdnem félmillió választópolgárral több szerepel, mint amennyi felnőtt lakosa van az országnak. Úgy vélik: a törvény elfogadáshoz előbb összhangba kellett volna hozni a választói névjegyzéket a valós adatokkal.