A járványmutatók ugyan kedvezőbbek lehetnek az ősszel, mint az utóbbi hónapokban, ám az illetékeseknek már nem lenne idejük felkészülni a cenzusra, és a hivatalokat egyébként is lefoglalja az októberi önkormányzati választások előkészítése - olvasható az indoklásban.

A régió országai közül korábban Szerbia és Észak-Macedónia vezetése közölte, hogy a tavaszra tervezett népszámlálást őszre halasztja a rossz járványmutatók miatt.

Koszovóban a legutóbb 2011 áprilisában tartottak népszámlálást. Akkor 1 739 825 lakosa volt az országnak, az állampolgárok 92,93 százaléka albánnak, 1,47 százaléka pedig szerb nemzetiségűnek vallotta magát.

Az 1939-es népszámlálás szerint Koszovóban 276 ezer szerb és 167 ezer albán élt, hét évvel később viszont 287 ezer albánról és 167 ezer szerbről számolt be a statisztika. 1991-ben már a lakosság 82 százaléka volt albán.

A szerbek száma az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktust követően kezdett el drámaian csökkenni az akkor még Szerbia déli tartományaként ismert területen. Amikor Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, további nagyszámú szerb kisebbség távozott a térségből.