Múlt csütörtökön Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő Josep Borrell európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Miroslav Lajcákkal találkozott Brüsszelben. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. A találkozót követően Josep Borrell arról beszélt, hogy Albin Kurti nem hajlandó továbblépni és elindítani a szerbiai önkormányzatok közösségének létrehozására irányuló folyamatot, és továbbra is Koszovó de facto elismeréshez ragaszkodik. "Keményen próbálkoztunk, de sajnos, ma sem sikerült áthidalni a nézeteltéréseket" - mondta az uniós főképviselő a találkozót követő sajtótájékoztatón. Egyben emlékeztetett arra, hogy egy év telt el azóta, hogy a két fél az EU közvetítésével megkezdte a kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tárgyalásokat, azonban az utóbbi időben ismét felerősödtek a felek közötti feszültségek.

Josep Borrell arra utalt, hogy Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált helyhatósági választások nyomán a többségében szerbek lakta térségben, a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak, magyar katonák is megsérültek.

Albin Kurti hétfőn arról beszélt, hogy a múlt csütörtöki tárgyalások azért fulladtak kudarcba, mert az uniós különmegbízott Szerbia mellett állt, és a szerb elnökkel közösen próbált rá nyomást gyakorolni, hogy fogadja el a Belgrád és Pristina közötti megállapodásnak csak a Koszovó kötelezettségeire vonatkozó részét. "Szeptember 14-én az uniós közvetítő egyértelműen Koszovó ellen lépett fel" - magyarázta, majd hozzátette: "ezzel is Koszovó jövőjét támadták meg".

A koszovói kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy csak a koszovói fél tegyen eleget a követeléseknek. Vagy az egész megállapodás megvalósul, vagy semmi, az nem lehet, hogy csak Szerbia követelései teljesüljenek - húzta alá a koszovói kormányfő.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.