Donald Tusk szerb nyelven tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Unió eddig is megbízható partnere volt Szerbiának és a nyugat-balkáni országoknak, és ezentúl is az lesz. Mint mondta: az EU az a hely, ahol senkire nem erőltetnek rá semmit, hanem ahol közös munkával fejlődést és virágzást lehet elérni, valamint meg lehet őrizni a biztonságot, a kölcsönös tiszteletet, a demokráciát, valamint a nemzeti identitást.

Rámutatott, hogy Brüsszel a nyugat-balkáni régió legnagyobb befektetője és a legnagyobb külkereskedelmi partnere, de a tervek szerint az együttműködés további bővítésére is lehetőség lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a péntekig tartó balkáni körútján a májusi szófiai Nyugat-Balkán-csúcsot készíti elő, ezért ellátogat az érintett országokba, hogy az EU támogatásáról biztosítsa őket. A találkozón fontos téma lesz az, hogy mennyire fontos a térség európai perspektívája - mondta az Európai Tanács elnöke, majd úgy folytatta: nem szereti a propagandát, és tisztában van azzal, hogy Szerbia sem szereti, ha megmondják neki, mit csináljon.

Donald Tusk kiemelte: nehéz kérdés a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése, de ez egy stratégiai lépés, amely a végén megtérül.

Aleksandar Vucic szerb elnök a közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Koszovó kérdését a szerbeknek előbb magukkal kell rendezniük, majd a koszovói albánokkal, végül az Európai Unióval. Aláhúzta: Szerbia minden feltételt teljesített a helyzet rendezését célzó intézkedések közül, és továbbra is úgy gondolja, hogy kompromisszumra kell törekedni.

A szerb államfő feltárta, hogy nem derülátó a kapcsolat rendezését illetően, mindazonáltal Belgrád nem adhatja fel a harcolt, "hogy az utánunk jövő generációknak már ne kelljen ezzel a gonddal megküzdeniük". Végül leszögezte: Szerbia bármilyen kompromisszumot hajlandó elfogadni, azt azonban nem, hogy megalázzák.

A Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése olyan kérdés, amelyet ha nem rendeznek, bizonyosan akadályt gördít majd az ország európai integrációjának útjába - nyomatékosította Aleksandar Vucic.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik, vagy lakossága a szerbekhez hasonlóan jórészt ortodox keresztény hitű - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.

Az Európai Unió soha nem mondta ki nyíltan, hogy Szerbia uniós csatlakozásának feltétele Koszovó függetlenségének elismerése lenne, sokak szerint azonban ez lesz az utolsó feltétele a teljes jogú tagság elnyerésének. Brüsszel egyelőre azt kérte Belgrádtól és Pristinától, hogy írjon alá egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot, amely rendezi a fennálló kapcsolatot.

Aleksandar Vucic a kapcsolatot rendezendő tavaly nyáron nemzeti konzultációt kezdeményezett a kérdésben, ennek eredményeit azonban még nem közölte.