A kurd szakadárok egykori vezetője kész a török állammal fennálló konfliktus megoldására
Külföld, 2019.08.08
Kész az évtizedes török-kurd konfliktus megoldására Abdullah Öcalan, a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet börtönben ülő egykori vezetője - derült ki az Öcalant képviselő ügyvédi iroda Twitter-fiókján csütörtökön megosztott közleményéből.
A dokumentum szerint Öcalan arra hívta a török államot, hogy oldják meg "a kurd problémát". Az egykori PKK-vezér meggyőződését fejezte ki, hogy egy héten belül meg tudja szüntetni a fegyveres összecsapásokat. Mint fogalmazott: ő bízik magában, és abban, hogy meg tudja oldani a kérdést, de a török államnak is meg kell tennie a szükséges lépéseket.
Az irat szerint Öcalan leszögezte: a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabad kurd élet, a szabad kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik.
Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez a politika csak még súlyosabb következményeket szül.
A PKK egykori vezetője aláhúzta: rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a történelmi török-kurd kapcsolatoknak megfelelően "nyisson teret" a kurdok számára.
Az iroda egy nappal azután hozta nyilvánosságra Öcalan gondolatait, hogy ügyvédeinek szerdán alkalma nyílt találkozni védencükke a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen az ország délkeleti részében, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.
A harcok a török biztonsági erők és a kurd lázadók között 2015 júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki Délkelet-Törökországban. Nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Ha az összecsapások mára sokkal kevésbé intenzívek is, de rendszeresek.
A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
Az irat szerint Öcalan leszögezte: a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabad kurd élet, a szabad kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik.
Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez a politika csak még súlyosabb következményeket szül.
A PKK egykori vezetője aláhúzta: rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a történelmi török-kurd kapcsolatoknak megfelelően "nyisson teret" a kurdok számára.
Az iroda egy nappal azután hozta nyilvánosságra Öcalan gondolatait, hogy ügyvédeinek szerdán alkalma nyílt találkozni védencükke a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen az ország délkeleti részében, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.
A harcok a török biztonsági erők és a kurd lázadók között 2015 júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki Délkelet-Törökországban. Nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Ha az összecsapások mára sokkal kevésbé intenzívek is, de rendszeresek.
A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!