Az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett volhíniai mészárlás "olyan rendkívüli bűntett volt, hogy néven kell nevezni, hiszen népirtásról, megsemmisítésről van szó" - jelentette ki Morawiecki. Hozzátette: az, hogy a lengyel lakosokat baltával, vasvillával, fűrésszel, kapával gyilkolták, másokat elevenen égettek meg, "olyan elképzelhetetlen kegyetlenség volt, amelyet különleges elnevezés illet, mégpedig a genocidium atrox, vagyis borzalmas népirtás".

Utalva a mostani ukrajnai háborúra, Morawiecki kiemelte: az ukrán katonák ma országuk szuverenitásáért, de Európa biztonságáért is harcolnak. Aláhúzta: a lengyelek "ukrán szomszédai és szövetségesei ma biztosan megértik", mennyire fontos felkutatni a volhíniai mészárlás áldozatainak maradványait, "keresztény szertartás szerint eltemetni őket, keresztet állítani nekik, mécsest gyújtani, imát mondani".

Az igazság felderítése, az áldozatok újratemetése nemcsak lengyel, hanem ukrán ügy is - hangsúlyozta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: "teljes lengyel-ukrán megbékélésre" nem kerülhet sor minden áldozat megtalálása, "az emlékük előtti tisztelgés" nélkül.

A varsói megemlékezéseken a lengyel politikai vezetők mellett részt vett Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke is.

Vasárnap Andrzej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugat-ukrajnai Luck város székesegyházában részt vett a volhíniai mészárlás áldozataiért bemutatott rövid ökumenikus szertartáson. A közös imát követő szentmisét Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke, Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek, ukrán görögkatolikus egyházfő és Vitalij Szkomarovszkij püspök, az ukrán püspöki konferencia elnöke mutatta be. Jelen volt az ukrán ortodox egyházfő, Epiphanius metropolita is.

1943. július 11-én a ma Ukrajnához tartozó Volhínia területén lévő mintegy százötven községben az UPA és az OUN mintegy nyolcezer lengyelt gyilkolt meg. A térségben ez volt a csúcspontja a lengyel lakosság elleni erőszakos tisztogatásnak, amely már az év elején elkezdődött. Végül Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy százezer lengyelt mészároltak le.

A lengyel lakosság a magyar hadsereg alakulatai által ellenőrzött volhíniai, kelet-galíciai városokban is keresett menedéket. A lengyel civilek önvédelmi szervezetekbe tömörülve is próbáltak védekezni, és egyes tanúvallomások szerint segítség volt nekik, hogy a magyar katonáktól lőszert tudtak vásárolni.

Varsó és Kijev eltérő módon tekint a volhíniai mészárlásra, míg a lengyel fél népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán fél arányos kétoldalú felelősségről beszél.

Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A kijevi kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását.