"Bár egyetértek a német elnökkel, hogy a háborús tartozások kiegyenlítetlenek maradtak, az Északi Áramlat-2 nem tekinthető kárpótlásnak" - írta a Twitter-en Morawiecki. A Balti-tenger alatti gázvezeték építése "Európa háta mögötti lépés, unióellenes projekt", amely rövidesen Oroszország agresszív politikájának szolgálatába áll.

A csővezeték növeli az Európai Unió függőségét, gyengíti a gazdaságát és a biztonságát - hangsúlyozta Morawiecki, aki szerint a projektet le kell állítani.

Steinmeier nemrég a Rheinische Post német lapnak azt mondta: az Európa és Oroszország közötti kapcsolatok az utóbbi években tapasztalt tartós romlása nyomán a gázvezeték szinte az utolsó hidat jelenti a köztük fennálló viszonyban. Steinmeier aláhúzta: Németországnak tekintettel kell lennie a volt Szovjetunió több mint húszmilliós világháborús áldozatára is, és a projekt kapcsán nem szabad szem elől téveszteni e szélesebb összefüggéseket sem.

Szymon Szynkowski vel Sek külügyminiszter-helyettes csütörtökön a közszolgálati rádióban megengedhetetlennek nevezte, hogy összekötik az épülő gázvezetéket és az Oroszországnak járó háborús elégtételt. Amennyiben Németország nyitott témának tekinti a második világháborús kárpótlást, elsősorban a lakossága egyharmadát elveszítő Lengyelországra kell gondolni - tette hozzá.

A lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk szerencsétlennek és meghökkentőnek találta Steinmeier kijelentését, és utalt a fehéroroszok és az ukránok által elszenvedett második világháborús veszteségekre is.

A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-német projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték.

Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése 2019-ben az amerikai szankciók miatt elakadt, tavaly decemberben azonban Németország kizárólagos gazdasági övezetében újrakezdődött.

Az Egyesült Államok, Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Európában. Az Európai Parlament januárban a projekt azonnali leállítására és Oroszország elleni új szankciók bevezetésére szólított fel, válaszul Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus letartóztatására. Berlin viszont úgy véli, a projekt megvalósításával Európa közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. A gázvezeték építését Ausztria is támogatja.