"Bár egyetértek a német elnökkel, hogy a háborús tartozások kiegyenlítetlenek maradtak, az Északi Áramlat-2 nem tekinthető jóvátételnek" - írta a Twitteren Morawiecki. A Balti-tenger alatti gázvezeték építése szerinte "Európa háta mögötti lépés, unióellenes projekt", amely rövidesen Oroszország agresszív politikájának szolgálatába áll.

A csővezeték növeli az Európai Unió függőségét, gyengíti gazdaságát és biztonságát - hangsúlyozta Morawiecki, aki szerint az építést le kell állítani.

Steinmeier nemrég a Rheinische Post német lapnak azt mondta: az Európa és Oroszország közötti kapcsolatoknak az utóbbi években tapasztalt tartós romlása nyomán a gázvezeték szinte az utolsó hidat jelenti a köztük fennálló viszonyban. Aláhúzta: Németországnak tekintettel kell lennie a volt Szovjetunió több mint húszmillió világháborús áldozatára is.

Az ügyről Andrzej Duda lengyel elnök megbízásából csütörtökön Krzysztof Szczerski, az államfői hivatal miniszteri rangú külügyi megbízottja telefonon beszélt a német elnöki hivatalt irányító Stephan Steinleinnal, és Lengyelország "határozottan kritikus álláspontját" fogalmazta meg a gázvezeték építését illetően - olvasható Szczerski Twitter-oldalán. Véleménye szerint "a történelmi események értékelésénél mindig a tények ismeretéből kell kiindulni, nem pedig az aktuálpolitika igazolásának szándékából".

Szymon Szynkowski vel Sek külügyminiszter-helyettes csütörtökön a közszolgálati rádióban megengedhetetlennek nevezte a gázvezeték és az Oroszországnak járó háborús jóvátétel összekapcsolását. Amennyiben Németország nyitott témának tekinti a második világháborús jóvátételt, elsősorban a lakossága egyharmadát elveszítő Lengyelországra kell gondolnia - tette hozzá.

A lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk szerencsétlennek és meghökkentőnek nevezte Steinmeier kijelentését, és utalt a fehéroroszok és az ukránok által elszenvedett második világháborús veszteségekre is.

A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-német projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték.

Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése 2019-ben az amerikai szankciók miatt elakadt, tavaly decemberben azonban Németország kizárólagos gazdasági övezetében újrakezdődött.

Az Egyesült Államok, Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Európában. Az Európai Parlament januárban a projekt azonnali leállítására és Oroszország elleni újabb szankciók bevezetésére szólított fel, válaszul Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus letartóztatására. Berlin viszont úgy véli, hogy a projekt megvalósításával Európa közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. A gázvezeték építését Ausztria is támogatja.