A szövetségi kormány stratégiájának elfogadása "mérföldkő" a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben - közölte Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter, rámutatva, az alaptörvény 3. cikkelyében már 25 éve az áll, hogy az államnak tennie kell a nők és férfiak "tényleges" egyenlőségének eléréséért.

Az évtizedes munkával kiharcolt stratégia ciklusokon átívelő pályára állítja a minisztériumokat, így az élet valamennyi területén erősödhet az egyenlőség - tette hozzá.

Tennivaló van bőven, ezt mutatja egyebek mellett, hogy a nemek közötti bérszakadék mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 20 százalék körül van, vagyis a férfiak azonos beosztásban, azonos munkáért ötödével több pénzt kapnak. A nem fizetett háztartási és ápolási munkát tekintve még nagyobb a szakadék, a nők átlagosan 52,4 százalékkal több ilyen munkát végeznek, mint a férfiak - áll a kiadott kormányzati tájékoztatóban.

Ezen stratégiában kilenc célt tűztek ki, rögzítették például, hogy egyenlő részvételt és jelenlétet kell elérni a kultúrában és a tudományban, meg kell szüntetni a bérszakadékot, és a férfiakéval egyenlő esélyt kell biztosítani a nőknek a vezető pozíciók eléréséhez. A célokhoz 67 konkrét intézkedés kapcsolódik, például az, hogy külön támogatni kell a cégalapításra vállalkozó nőket, tovább kell folytatni az egyetemi professzorok körében a nők arányának emelését szolgáló programokat, valamint a gyereknevelés és a munka jobb összehangolhatóságáért be kell vezetni, hogy minden gyermek jogosult legyen egész napos felügyeletet biztosító iskolai oktatásra.

A társadalmi, gazdasági és politikai élet számos további színterén is évek óta zajlik a vita a nemek közötti egyenlőség ügye körül. Ennek a folyamatnak egy újabb állomása a CDU alapszabályának reformjára létrehozott bizottságban hosszú egyeztetés révén kialkudott kompromisszum, amelynek alapján 2023-ra kötelezően 30 százalékra, 2024-re 40 százalékra, 2025-re pedig 50 százalékra emelik a nők arányát a pártszervezeti tisztségek betöltői között. Az országos, a tartományi és az európai parlamenti választási listák helyeinek betöltéséről nem sikerült kötelező szabályról megegyezni. A bizottság döntéseit várhatóan párthatározattá emelő decemberi kongresszuson így valószínűleg azt rögzítik majd, hogy törekedni kell arra, hogy a listák első tíz helye közül 2023-tól három, 2024-től négy, 2025-től pedig öt helyet nő töltsön be.