Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó elmondta: a képzéseket elvégzők több mint 90 százaléka talált magának megfelelő és jól fizetett munkát. Hozzátette: miután a hallgatók nagy része már távozott, a központok egy részében a helyi lakosságnak tartanak rövid mezőgazdasági továbbképzéseket.

A helyi kormányzat számos külföldi diplomatát és nemzetközi jogvédőt hívott meg a központokba, amelyeket a nyugati sajtó egy része átnevelő táborokként mutatott be, helytelenül - hangsúlyozta Shohrat, aki arról nem közölt pontos adatot, hogy hány ember vett részt az intézmények által nyújtott képzésekben.

Alken Tuniaz kormányzó-helyettes azt hangoztatta: a sajtó koholmánya volt csupán az a híresztelés, miszerint a központokban a tanulókat rossz bánásmódban részesítették volna. A képzésben résztvevők kérhettek szünetet és rendszeresen hazalátogathattak.

A kínai kormány álláspontja szerint a muszlim vallású ujgur kisebbség lakta területen létesített központok önkéntes alapon biztosítottak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus".

Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint azonban legalább egymillió embert - zömében az ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat - akaratuk ellenére zártak átnevelő táborokba Hszincsiangban.

Peking július 21-én úgynevezett fehér könyvet adott ki a Hszincsiang történelmével és nemzetiségeivel kapcsolatos állásfoglalásáról, amelyben egyrészt cáfolja a türk nyelvű ujgur nemzetiség türk eredetét, továbbá hangsúlyozza, hogy az ujguroknak nem őshonos vallása az iszlám, a nemzetiség ráadásul nem is egységesen muszlim. A dokumentum arra is kitér, hogy a szakadárok által megteremteni kívánt Kelet-Türkisztán soha nem létezett, az elképzelés csupán politikai eszköz Kína felszabdalására. A fehér könyv szerint Hszincsiang a Han-dinasztia korában (i.e.206-i.sz.220) vált kínai területté, és azóta minden kínai dinasztia, illetve központi kormányzat fennhatóságot gyakorolt felette. Az ujgurok kapcsán pedig rámutat: a népcsoport ősei a 6. században már a Mongol-fennsíkon éltek, és más nemzetiségekhez csatlakoztak annak érdekében, hogy ellenálljanak a türkök elnyomásának.