A legfelsőbb bíróság egyik ügyésze, Bekir Sahin március 17-én kezdeményezett eljárást az alkotmánybíróságánál a HDP ellen.
A vádirat szerint a párt tagjainak kijelentései, megnyilvánulásai az állam és a nemzet egységének megbontására, valamint megdöntésére irányulnak. A 609 oldalas dokumentumban az szerepelt, hogy a HDP bezárása és megfosztása az állami támogatástól "jogi kötelesség a Török Köztársaság területi egységének, valamint a társadalom békéjének és biztonságának szempontjából". Mint olvasható volt: a kurdbarát párt teljes mértékben a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) irányítása alatt áll. Tulajdonképpen a HDP és a PKK között nincs különbség - állapította meg a dokumentum. A vádirat 687 embernek a politikától való, öt évre szóló eltiltását is kérelmezte, beleértve a párt börtönben ülő volt társelnökét, Selahattin Demirtast, továbbá a jelenlegi társelnököket, Pervin Buldant és Mithat Sancart is.
A török vezetés a HDP-t évek óta a PKK a "politikai kirakataként" kezeli. A milícia 1984 óta folytat fegyveres felkelést a délkelet-törökországi kurd kisebbség függetlenségéért. Ankara különösen a 2016-os katonai puccskísérlet utáni tisztogatások keretében kezdett el fokozottan fellépni a kurdbarát párt társelnökei, politikusai, polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért.
A párt számos tagja továbbra is előzetes letartóztatásban ül, mert a legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
A HDP tagadja, hogy közvetlen kapcsolata volna a PKK-val.
A kurdbarát párttal szembeni indulatokat a legutóbb az korbácsolta fel, hogy február közepén török katonák a PKK által elrabolt tizenhárom török állampolgár holttestére találtak rá az észak-iraki hegyekben, ahol a fegyveresek főhadiszállása is található.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!