Devlet Bahceli MHP-elnök a párt székházában tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta: az alaptörvény megváltoztathatatlan pontjait "megőrizték". Ugyanakkor jelezte, hogy "frissítettek" az alapvető és szabadságjogokon.
A javaslatban egy új bíróság megalakítása is szerepel, amely átvenné az alkotmánybíróságtól a politikai pártok bezárásának ügyét. Az alkotmánytervezet ezen felül kiszélesítené a parlament hatáskörét az igazságszolgáltatás szereplőinek megválasztásában.
A nacionalista párt a javaslat szövegét mindenekelőtt Erdogannal, valamint a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) osztja meg, később pedig a többi politikai tömörüléssel is.
A török államfő először februárban fogalmazta meg egy új alkotmány igényét, majd márciusban bejelentette, hogy a szöveget a jövő év első felében tervezik bemutatni. Mint mondta: a jelenlegi, 1982-es alaptörvény, amely az 1980-as katonai puccs után született, "megfogalmazásában és szellemiségében a mögötte álló gyámhatalmak alkotása", és már érvényét vesztette.
A török vezető rámutatott: mind a török történelem, mind a "fejlődő és változó" világ feltételei elkerülhetetlenné tesznek egy új polgári alkotmányt. "Az új alkotmány középpontjában az embernek, az ember békéjének, jólétének, boldogságának kell állnia" - hangsúlyozta.
Erdogan felhívta a figyelmet: a dokumentumot nyilvános vitára fogják bocsájtani, végül pedig a nemzet jóváhagyására bízzák.
Törökországban 2018 júliusában egy alkotmánymódosítás következtében a korábbi parlamentáris berendezkedés helyett végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe. A lépéssel megszűnt a miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, a köztársasági elnök ugyanakkor törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen. Az alkotmánymódosításról 2017 áprilisában 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!