A Velencei Bizottság támogatja a romániai különleges ügyészi részleg felszámolását
Külföld, 2021.07.05
A Velencei Bizottság a Romániában szükséges igazságügyi reform egyik első lépésének tartja és támogatja az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását, de aggályosnak tartja és elvetné azokat a módosításokat, amelyekkel a képviselőház egészítette ki a kormányzati tervezetet.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testületének állásfoglalását hétfőn tette közzé a román média.
A SIIJ felszámolásáról márciusban szavazott a képviselőház, azzal a kiegészítéssel, hogy a bírák és ügyészek ellen csakis a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) - a bírák és ügyészek szakmai testülete, az igazságszolgáltatás függetlenségének "alkotmányos őre" - jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás.
A sajtó által "mentelmi jogként" emlegetett módosító indítvány kompromisszumként született a koalíciós pártok között, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis garanciákat akart arra, hogy Románia nem tér vissza a különleges részleg létrehozása előtti időszak ügyészi visszaéléseihez. Az RMDSZ eredetileg azt próbálta elérni, hogy a SIIJ ügyeit ne a másik két különleges részleg - a korrupcióellenes ügyészség (DNA), vagy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) - hanem a legfőbb ügyészség vegye át.
A Velencei Bizottság ajánlása szerint a képviselőházi módosításban bevezetett CSM-szűrő tartalmilag és eljárási szempontból is megkérdőjelezhető, ezért elvetését javasolja.
A román koalíciós pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS szövetség - szerint az Európai Bizottság nem fogja beszüntetni az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelytől az ország schengeni csatlakozása is függ, ha Románia nem számolja fel a különleges részleget, ezt ugyanis sokak szerint azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.
A 2016-2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége azért vette el a DNA-tól a bírák és ügyészek dossziéit, mert szerinte a vádhatóság a bírákat mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban, hogy elérje a "mély állam" akaratával szembeszegülő döntéshozók elítélését. A DNA és DIICOT módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.
Az USR-PLUS tisztségviselői úgy értékelték: a Velencei Bizottság nekik adott igazat a koalíciós partnerekkel folytatott vitában. Stelian Ion USR-PLUS-os igazságügyi miniszter és párttársa, Iulia Scantei a szenátus jogi bizottságának elnöke hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását sürgette a SIIJ felszámolásáról szóló törvénytervezet szenátusi véglegesítése érdekében.
A SIIJ felszámolásáról márciusban szavazott a képviselőház, azzal a kiegészítéssel, hogy a bírák és ügyészek ellen csakis a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) - a bírák és ügyészek szakmai testülete, az igazságszolgáltatás függetlenségének "alkotmányos őre" - jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás.
A sajtó által "mentelmi jogként" emlegetett módosító indítvány kompromisszumként született a koalíciós pártok között, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis garanciákat akart arra, hogy Románia nem tér vissza a különleges részleg létrehozása előtti időszak ügyészi visszaéléseihez. Az RMDSZ eredetileg azt próbálta elérni, hogy a SIIJ ügyeit ne a másik két különleges részleg - a korrupcióellenes ügyészség (DNA), vagy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) - hanem a legfőbb ügyészség vegye át.
A Velencei Bizottság ajánlása szerint a képviselőházi módosításban bevezetett CSM-szűrő tartalmilag és eljárási szempontból is megkérdőjelezhető, ezért elvetését javasolja.
A román koalíciós pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS szövetség - szerint az Európai Bizottság nem fogja beszüntetni az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM), amelytől az ország schengeni csatlakozása is függ, ha Románia nem számolja fel a különleges részleget, ezt ugyanis sokak szerint azért hozta létre a korábbi baloldali kormánytöbbség, hogy politikai felügyelet alá gyűrje és megfélemlítse az igazságszolgáltatást.
A 2016-2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége azért vette el a DNA-tól a bírák és ügyészek dossziéit, mert szerinte a vádhatóság a bírákat mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban, hogy elérje a "mély állam" akaratával szembeszegülő döntéshozók elítélését. A DNA és DIICOT módszereit az RMDSZ is több ízben bírálta, arra hivatkozva, hogy a vádhatóságok megalapozatlan nemzetbiztonsági vagy korrupciós ügyekkel hurcolják meg és próbálják megfélemlíteni a magyar közösség vezetőit.
Az USR-PLUS tisztségviselői úgy értékelték: a Velencei Bizottság nekik adott igazat a koalíciós partnerekkel folytatott vitában. Stelian Ion USR-PLUS-os igazságügyi miniszter és párttársa, Iulia Scantei a szenátus jogi bizottságának elnöke hétfőn rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását sürgette a SIIJ felszámolásáról szóló törvénytervezet szenátusi véglegesítése érdekében.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!