Az elnöki kabinet sajtóosztályának közleménye szerint a VMSZ elnöke segítséget kért a szerb elnöktől abban, hogy a vegyes bizottság munkáját minél átláthatóbb módon lehessen bemutatni a szerb és a magyar közvélemény számára. Tomislav Nikolic pedig ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a történész vegyes bizottság munkájának mihamarabbi ismertetése érdekében.

A szerb és magyar történészekből álló akadémiai vegyes bizottság hat éve alakult, és a második világháborúban, valamint azt követően az ártatlan magyar és szerb áldozatok ellen elkövetett atrocitásokat vizsgálja. A kutatók az utóbbi években egyebek mellett levéltári anyagokat vizsgáltak, valamint interjúkat készítettek a még élő szemtanúkkal.

Pásztor István szerint egyszer és mindenkorra szembe kell nézni a történelmi tényekkel annak érdekében, hogy a két nép pontot tehessen a múltból származó szükségtelen összeütközések végére, és együtt tudja építeni a közös jövőt - olvasható a keddi közleményben.

A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke megköszönte a szerb elnök hozzájárulását a történelmi szerb-magyar megbékéléshez, kiemelve, hogy az államfő hozzájárulásának köszönhetően ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Három évvel ezelőtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök avatta fel a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek emlékművét Csúrogon. A főhajtás történelmi előrelépésnek számít a két nép megbékélési folyamatában.

Pásztor István a magyar-szerb megbékéléssel kapcsolatban az MTI-nek vasárnap azt mondta, hogy a két nép még a folyamat elején tart, fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ma már nyíltan és világosan lehet beszélni az 1940-es években történtekről. Hozzátette, hogy elő kellene mozdítani a történész vegyes bizottság munkáját, amihez politikai segítségre van szükség. Mint mondta: a történészek munkájának befejezése fel tudná gyorsítani a társadalmak múlttal való szembenézését. A megbékélés ugyanis - a politikus szerint - hosszú folyamat, annak a lelkekben kell lezajlania, "a köztudatban kell a dolgokat helyre rakni".

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a legsúlyosabban érintett három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.