TV műsor

Alapjogokért Központ: az Európai Kutatási Tanács a nyílt társadalom agendáját terjeszti

Külföld, 2020.10.21

Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Kutatási Tanács (EKT) finanszírozási gyakorlatának célja, hogy a nyílt társadalom - köztük a migráció és a genderlobbi - agendáját a tudományos szférán túlmenően is kiterjessze.

Erről Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila, a jogi elemző intézet uniós projektvezetője beszélt szerdán, Budapesten, sajtótájékoztatón, amelyen a központ legújabb, A nyílt társadalom ideológiája tudományos köntösben című elemzését ismertették.

Kovács István az ETK létrehozásának előzményit is ismertetve közölte: a testület a 2008-as gazdasági válságot követően jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy hozzájáruljon új, innovatív tudomány- és iparágak, továbbá üzletágak létrejöttéhez szakmai kutatások finanszírozásával.

Mint hangsúlyozta: ehhez képest az Európai Unió adófizetőinek forrását felhasználó EKT számos - az eredeti cél szempontjából - "nagyon visszás" projektet támogat. Példaként említette: mintegy egymillió eurós támogatást kapott egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy "mit jelent heteroszexuálisnak lenni".

Úgy folytatta: a kairói egyetem 1,5 millió eurót kapott egy 6. századi arab költő költészetének tanulmányozására. Egy másik projekt 11. századtól vizsgálja az iszlám szent iratok európai történetét 10 millió euróból, a zürichi egyetem 2 millióból kutathatja azt, hogy miért terjed populista ideológia Európában, egy jamaikai pedig oktató a közösségi meztelenkedésnek az egészséges testkép kialakulására gyakorolt hatását vizsgálja - sorolta.

Kovács István tájékoztatása szerint az Alapjogokért Központ közérdekű adatigényléssel fordul a tanácshoz annak kiderítésére, hogy "ezek a visszás projektek", miként illeszkednek az ETK eredeti céljai közé.

Úgy fogalmazott: "ezeknek a pénzeknek lenne jobb helye, különösen a koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságban". Kovács Attila közölte: az EKT euró tízmilliókkal a támogatta a nyílt társadalom eszméjének - köztük a migráció, jogállamisági kérdések és a genderideológia - terjesztését. Álláspontja szerint a tanács elfogultságát jól mutatja, hogy a támogatott projektek absztraktjaiban mindössze nyolc alkalommal fordul elő a keresztény szó, míg az iszlám tizenötször.

"Amikor migrációról és genderkérdésekről van szó ezekben a pályázatokban, az mindig pozitív kontextusban történik" - mondta. Hozzátette, hogy a támogatott vezető kutatók - köztük számos brit - tudományos tevékenységük mellett álladó meghívott szakértői hazájuk fősodorbeli médiájának. Tehát "egy általános politikai ideológiai küzdelemben is részt vesznek" - fogalmazott. Kovács Attila kiemelte azt is, hogy számos pályázat esetében EU-n kívüli kutatásokat finanszíroznak. Az EKT forrásaira Magyarországról legsikeresebben az Közép-Európai Egyetem (CEU) pályázott - jegyezte meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!