A L'Opinion című liberális francia lap szerint "azok, akik külföldön most üdvözlik Donald Trump félidős vereségét, tévesen örülnek. Először is azért, mert a választási eredményt az amerikai elnök fél győzelmeként is lehet értelmezni, hiszen a 2020-as újraválasztási esélyei teljesen megmaradtak. Másrészt pedig azért, mert jóllehet, hogy mostantól számolnia kell a demokrata ellenzékkel belpolitikai téren az adó, a bevándorlási vagy a költségvetési kérdésekben, a külkereskedelemben és a külpolitikában továbbra is teljesen szabad keze lesz".
A Le Figaro vezércikke szerint is Trump erőfölényben van 2020-ra. "Az amerikai elnök átment a félidős vizsgán. Kormányzási képességét érinti a kongresszusi vereség, de a republikánusok jó ellenállásának köszönhetően reménykedhet egy második mandátumban" - írta a konzervatív francia lap, amely szerint a trumpizmus beágyazódott az országban.
A balközép Le Monde hasonló álláspontot képvisel: "azzal, hogy személyesen részt vett a kampányban és 37 nagygyűlést tartott országszerte az elmúlt két hónapban, Trumpnak sikerült a károkat korlátoznia. És most már a képére formált, trumpizált republikánus párt áll mögötte".
A Libération szerint viszont "a valóság ennél egyszerűbb: az eredmény egyértelmű és világos vereség Trump számára. A demokraták simán visszavették az ellenőrzést a képviselőházban. Az elnöknek mostantól egy ellenséges házzal szemben kell a számára fontos törvényjavaslatokat megszavaztatnia". A baloldali lap szerkesztőségi írása úgy véli, hogy "ez a vigasz kezdete minden demokrácia számára a világban, ellentétben azzal, amitől tartani lehetett, a mindenhol jelentkező nacionalista hullám talán nem söpör el mindent. Úgy látszik, hogy a demagógia új kezdetet provokál" - írta a Libération.
A máris feszült transzatlanti viszony még további eróziójához vezetne, ha az európai hatalmak az eredményt az általuk képviselt ügyek előmozdítására próbálnák kihasználni - írta szerkesztőségi cikkében a The Times. A konzervatív brit napilap szerint egyes európai országok például abban reménykednek, hogy az amerikai képviselőházban többségbe került "demokrata barátaikkal" összefogva vissza tudják terelni az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezménybe, a német külügyminiszter pedig az amerikai importvámokkal szembeni kampány erősítésére szólította fel az EU-országokat. Mindez a washingtoni erőegyensúly félreértését jelzi, a külpolitika irányítása ugyanis változatlanul és szilárdan a kormányzati rendszer végrehajtó ágának hatásköre, s Trump valószínűleg egyre szélesebb körben él is majd e hatáskörrel. A The Times szerint azoknak a külföldi vezetőknek, akik arra számítanak, hogy Trumpnak csak egy elnöki időszaka lesz, újra kell gondolniuk álláspontjukat, Trump ugyanis valószínűleg indul a 2020-as elnökválasztáson, és a jelenlegi forma alapján meg is nyeri.
Az Il Giornale olasz jobbközép napilap úgy látta, az "elefánt" Trumpnak sikerült ellenállnia, a kongresszust ugyan megosztotta a választás, de a konzervatívok kitartottak mellette. A legnagyobb példányszámú Corriere della Sera szerint az országban tovább erősödött a demográfiai és a geopolitikai megosztottság. Trumpot az eredmény csak ösztönzi, mivel őt "támogatói energiája és ellenfelei gyűlölete" táplálja. A balközép La Repubblica azt írta, véget ért Trump abszolút hatalma, a következő két évben folyamatos politikai küzdelem vár az elnökre, amire ő permanens választási kampánnyal fog válaszolni. A La Stampa azt hangsúlyozta, hogy a demokraták és republikánusok "egymást váltó" politikai sikere az amerikai demokrácia erejének bizonyítéka. Az Il Messaggero kommentárja szerint Trumpot ismét a fehér és kevésbé iskolázott lakosság támogatta, s az elnök addig a helyén marad, amíg nincs kihívója.
Az ABC című spanyol konzervatív napilap kifejtette: a félidős választások bizonyították az amerikai társadalomban keletkezett radikális szakadást, s rámutatott, hogy az eredmények megegyezésre kötelezik az elnököt döntései többségéről. Az újság szerint a demokrata oldal eredményei igazolják, hogy az észak-amerikai politika a jelképek terén egyre inkább hasonlít az európaira: több a nő és nagyobb a kisebbségek jelenléte a kongresszus soraiban. A baloldali El País úgy véli, a kongresszusban képviselői helyet szerzett demokrata jelöltek társadalmi, faji és nemi sokszínűsége szétszakítja Trump és követőinek délibábját egy homogén észak-amerikai identitásról. A demokrata pártnak ki kell használnia a jelöltjei keltette illúzió hullámait, hogy megteremtsék az egység új üzenetét, amelyben az intézmények a pártérdekek felett maradnak - érvelt szerkesztőségi cikkében az újság.
A konzervatív német Die Welt kiemelte: a választások eredménye nem gyógyír az egyre mélyülő politikai megosztottságra, hiszen a republikánusok és a demokraták is győztesnek tekinthetik magukat, és ez "semmi jót nem ígér az ország jövőjére nézve". A demokraták titkon azt remélték, hogy a szenátusban is megszerzik a többséget, vagy legalább földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak a képviselőházban, de mindez elmaradt, és így "elfelejthetik" az elnök elmozdítását célzó eljárást. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint természetes, hogy félidőben "kileng az inga" az ellenzékben lévő párt felé, és Trump elnöki tevékenységét, "a politikai ellenfelek folyamatos rágalmazását, a kisebbségek elleni uszítást és az ezernyi hazugságot" tekintve "csalódást keltő", hogy ez a folyamat nem volt erőteljesebb.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!