Az erdélyi magyar hírportál azután kérdezte a bukaresti testület elnökét, hogy a romániai magyar sajtó által "hivatalos feljelentőként" emlegetett Dan Tanasa vezette Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) pert nyert a csíkszeredai önkormányzat és a CNCD ellen.

Tanasa egyesülete 2019-ben, Ráduly Róbert Kálmán előző polgármester hivatali idején panaszolta be a csíkszeredai polgármesteri hivatalt a diszkriminációellenes testületnél, azt állítva: etnikai alapon diszkriminálta a város román lakosságát, amikor az önkormányzati híreket tartalmazó kiadványát magyar nyelven nyolc, román nyelven csak négy oldalon jelentette meg.

A CNCD úgy ítélte meg, hogy a polgármesteri hivatal gyakorlata nem minősül diszkriminációnak, ezért az ADEC 2020-ban a testület és a polgármesteri hivatal ellen is pert indított.

A Bukaresti Ítélőtábla alapfokon elutasította a panaszt, de a fellebbezés nyomán perújrafelvételt rendelt el, és az újabb perben március 27-én hozott ítéletében diszkriminációnak minősítette az esetet.

Az alapfokú bírósági döntés négyezer lej (300 ezer forint) bírság kifizetésére kötelezi a csíkszeredai polgármesteri hivatalt - áll a romániai bíróságok portálján közzétett ítéletben.

Korodi Attila, Csíkszereda jelenlegi polgármestere a Maszolnak elmondta, hogy megfellebbezik a döntést. Hozzátette, a per tárgya már rég okafogyottá vált, a csíkszeredai polgármesteri hivatal az ellene benyújtott panasz óta magyar és román nyelven is azonos oldalszámban jelenteti meg kiadványát.

A Dan Tanasa vezette egyesület az elmúlt években perek tucatjait indította erdélyi, elsősorban székelyföldi önkormányzatok ellen diszkriminációval vádolva ezeket a magyar nyelv- és jelképhasználat miatt. Számos esetben a bíróság igazat adott neki, és bírság kifizetésére kötelezte a magyar elöljárókat.

A Maszol Asztalos Csaba CNCD-elnököt is megkérdezte a döntésről, aki elmondta: a romániai bíróságok szerint minden hivatalos közintézményi tartalmat azonos mennyiségben és minőségben románul is meg kell jelentetni, függetlenül attól, hogy a településen mekkora a román ajkú lakosság számaránya. "Ez még '89 előtt sem volt kötelező, sőt nem is fordították le teljes terjedelmében a kiadványokat" - idézte a hírportál a diszkriminációellenes testület elnökét.

A CNCD-elnök úgy ítéli meg, "a bírósági joggyakorlat a törvény helytelen értelmezése okán alakult ki", szerinte az, ha nem azonos terjedelemben jelennek meg mindkét nyelven az információk, legfeljebb nyelvi diszkriminációnak tekinthető, de semmiképp nem etnikainak.

Rámutatott: részletesen szabályozni kellene ezeket a helyzeteket, mivel a bíróságoknak ez az értelmezése "ellehetetleníti" az önkormányzatok azon törekvését, hogy kisebbségi nyelven is kiadványuk legyen. A jelenlegi bírósági gyakorlatnak az vethetne véget, ha a román parlament módosítaná a törvényt, és sokkal pontosabban szabályozná a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket - mondta.