A listát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) állította össze, de a párt tagjai mellett független, de nemzetileg elkötelezett jelöltek is szerepelnek rajta, akik "a szívükön viselik a közösség ügyeinek a képviseletét és előmozdítását" - emelte ki Pásztor István, a VMSZ elnöke az átadáskor.

A politikus újságíróknak azt mondta: a jelöltek az utóbbi évek, évtizedek során felmutatott munkájukkal "rászolgáltak arra, hogy az elkövetkező négy évben irányítsák a közösség ügyeit".

A listavezető Fremond Árpád, a VMSZ alelnöke és belgrádi parlamenti képviselője. A politikus a lista átadásakor kiemelte, hogy a listán olyan emberek nevei szerepelnek, akik sokat dolgoztak a közösségért, és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács következő összetétele is azt a munkát kívánja folytatni, amelyet az előző képviselők elkezdtek.

"Fontos, hogy a vajdasági magyarok fontosnak tartsák azt, hogy november 13-án elmenjenek választani" - húzta alá.

A vajdasági magyar pártok és civil szervezetek közül eddig csupán a VMSZ jelentette be indulását, és adta át listáját, a többi magyar párt egyelőre nem közölte, indul-e, és ha igen, milyen felállásban.

November 13-án az országban élő 23 nemzeti kisebbség közül 19 közvetlenül, négy pedig elektorokon keresztül választja meg kisebbségi önkormányzatának tagjait. A nemzeti tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól.

A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül valósítják meg a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, ami a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.

A szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg.

Tizenkét évvel ezelőtt a magyar nemzeti közösség 55,46 százaléka szavazott, 2014-ben a 40,6 százaléka, 2018-ban pedig a 36,55 százaléka járult az urnák elé.

Az első, közvetlen módon választott Magyar Nemzeti Tanácsban 2010-ben a Magyar Összefogásnak 28 képviselője volt, négy évvel később a 35-ből 31 helyet tudott megszerezni, 2018-ban pedig 30 képviselői helyet szereztek.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben élnek a nyugat-balkáni országban. A szavazáshoz előbb fel kell iratkozni a külön választói névjegyzékre, ezzel is jelezve, hogy ki melyik nemzeti kisebbséghez tartozik.