TV műsor

Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta szokásos éves emberi jogi jelentését

Külföld, 2020.03.12

Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta szokásos éves emberi jogi jelentését, amelyben az emberi jogok helyzetét elemzi a világ országaiban. A jelentést az amerikai külügyminisztérium washingtoni munkatársai és az Egyesült Államok külföldi nagykövetségei együttesen állították össze Robert Destro államtitkár-helyettes irányításával.

A jelentést bemutató Mike Pompeo külügyminiszter kiemelte: az amerikai identitás számára semmi sem alapvetőbb, mint a hit minden egyes ember jogaiban és méltóságában. "Ez benne van a Függetlenségi Nyilatkozatunkban" - fogalmazott az amerikai diplomácia irányítója. Megjegyezte, hogy e tekintetben az amerikaiaknak közös az ügyük a szabadságszerető emberekkel szerte a világban.

A tárcavezető hangsúlyozta: az idei jelentésben is "fellebben a fátyol azokról a sötét helyekről, ahol az emberi jogokat megsértik". Külön megemlítette Kínát, Venezuelát, Iránt és Kubát.

Konkrét példaként említette, hogy a Kínai Kommunista Párt kifinomult megfigyelési módszereket alkalmaz a lehetséges disszidensek ellen, a jobb jövőt akaró kínaiak ellen erőszakot alkalmaz, internáló táborokba veti a vallási kisebbséghez tartozókat. "Hszincsiang az évszázad szégyenfoltja" - hangoztatta Pompeo, utalva a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő muzulmán kisebbség tagjainak bebörtönzésére.

Pompeo részletezte az amerikai kormányzat által "illegitimnek" minősített venezuelai Maduro-rendszer visszaéléseit és felidézte egy kubai politikai fogoly, a 17 éve börtönben sínylődő Jose Daniel Ferrer szenvedéseit is.

A dokumentum sorra veszi a világ országait, és valamennyi "országjelentés" előtt összefoglalja az adott államról szükséges tudnivalókat.

Magyarországról szólva a jelentés az idén is leszögezte, hogy az ország többpárti parlamentáris demokrácia egykamarás parlamenttel, a parlament által öt évre választott államfővel. Az összegzés megemlíti, hogy 2018 áprilisában a Fidesz-KDNP szövetség, a Fidesz pártelnöke, Orbán Viktor vezetésével kétharmados győzelmet aratott a parlamenti választásokon. A jelentés leszögezi: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői szerint "az alapvető jogokat és szabadságot tiszteletben tartották, habár a választások légköre ellenséges volt". Idézte a jelentés az EBESZ megjegyzését, miszerint "a kormányzati információs kampány jórészt megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától".

Az amerikai külügyi dokumentum az emberi jogi témakörbe sorolta azokat a jelentéseket, miszerint politikai megfélemlítés és jogi megszorítások értek civil szervezeteket, köztük a büntetőjogi és pénzügyi büntetésekkel sújtott, migrációval kapcsolatos tevékenységet végző nem-kormányzati szervezeteket (NGO-kat), valamint azokat a jelentéseket is, amelyek azt állítják, hogy az államhatalommal korrupt módon visszaélve juttattak kiváltságokat egyes gazdasági szereplőknek. Megemlíti még a jelentés a rágalmazás ügyében hozott bírósági ítéleteket és az emberkereskedelmet, mint emberi jogi problémát.

A jelentés leszögezte: Magyarországon nincsenek jogtalan letartóztatások és fogva tartások, nincsenek politikai foglyok, nem tűnt el senki, nem kínoztak meg senkit, nem bántak embertelenül senkivel. Bár - jegyezte meg a dokumentum - a hivatalos statisztikák és NGO-k szerint a börtönök túlzsúfoltak és gyakran szegényes a higiéniai környezetük. Jól működik az óvadéki rendszer és "a bíróságok általában függetlenek" - állapítja meg a jelentés, bár megemlíti, hogy európai intézmények és nemzetközi szervezetek aggodalmukat fejezték ki a fékek és ellensúlyok rendszerének általuk vélt gyengülése miatt. Ezzel kapcsolatban az amerikai külügy felidézte Kövér László házelnök tavaly április 24-én a parlamentben mondott beszédéből azt a mondatot, hogy "a bírák nem lehetnek függetlenek az államtól".

A szólásszabadságról - beleértve a sajtószabadságot -, a jelentés hangsúlyozza: a magyar alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, beleértve a média szabadságát is, és a sajtó aktív volt, többféle nézetet fejtett ki. "A független média aktív és a nézetek széles sorát fejtette ki megszorítások nélkül" - fogalmaz a dokumentum, leszögezve, hogy formális megszorítások csak a gyűlöletbeszédre vonatkoznak s ezekkel az esetekkel a büntető törvénykönyv foglalkozik.

A dokumentum utal arra is, hogy a Fidesz szövetségesei 2018 végén megerősítették pozícióikat a sajtóban a Közép-európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA) révén.

A jelentés kitért arra, hogy emberi jogi aktivisták, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Bizottság bírálta a magyar kormány migránsokkal és menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatát. Felidézte azt az esetet, amelyet ezek a szervezetek jeleztek: 2018 őszén a magyar-szerb határon a kerítés szerbiai oldalára tolták vissza a migránsokat. E szervezetek jelentései szerint az úgynevezett tranzitzónában nem bánnak emberségesen a migránsokkal.

Az antiszemitizmusról írva a jelentés a Tett és Védelem nevű szervezet adataira hivatkozik. Ezek szerint 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletbűncselekmény történt, ezek közül 19 gyűlöletbeszéd, 10 vandalizmus és 3 fizikai támadás volt. Megemlíti a dokumentum a budapesti Sorsok Háza miatti aggodalmakat, a Mazsihisz tavaly szeptemberben kiadott nyilatkozatát, amelyben a szervezet elítélte, hogy kormányzati tisztségviselők is részt vettek Kornis Gyula szerzetes váci szobrának felavatásán, továbbá a Mi Hazánk mozgalom menetét Horthy Miklós kormányzó Budapestre történt bevonulásának évfordulóján.

A jelentés egyébként sikerként értékelte az Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezését.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!