Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 471 szavazattal, 90 ellenszavazat és 53 tartózkodás mellett elfogadott parlamenti tárgyalási álláspont értelmében az uniós tagállamoknak a jogszabály életbe lépése után a módosított nemzeti helyreállítási tervet kell benyújtaniuk, amelyben az EU REPowerEU nevű energiaügyi tervében javasolt energiatakarékossági lépések, valamint a tiszta energia előállítását és az energiaforrások diverzifikálását célzó intézkedések is szerepelnének.

Az EP-képviselők szerint a nemzeti tervek energiával foglalkozó fejezeteiben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az uniós energiaszegénység felszámolására, elsősorban a rászoruló háztartásokra, valamint a mikro-, a kis- és a középméretű vállalkozásokra.

A képviselők az Európai Bizottság által javasolt 20 milliárd eurós támogatás forrásaként a piaci stabilizációs tartalék helyett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben korábban értékesített nemzeti kibocsátási egységeket jelölték meg. Emellett szeretnék, ha az uniós bizottság az elsősorban a 2014-2020-as költségvetési ciklus fel nem használt forrásainak rugalmas kezelésével további forrásokat találna a szóban forgó intézkedések finanszírozására. A további forrásokat az egyes országok orosz energiafüggősége, a háztartások energiakiadásainak növekedése és a bruttó belföldi energiafelhasználásban a fosszilis üzemanyagok aránya függvényében osztanák el a tagállamok között.

A tagállamoknak az új intézkedések végrehajtásakor figyelembe kellene venniük a helyi hatóságok, civil szervezetek és a szociális partnerek álláspontját is - szögezték le.

Az EP-képviselők továbbá felszólították a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a REPowerEU-terv szerinti intézkedéseik 35 százalékának akkor is legyen határon átnyúló dimenziója, ha a kivitelezésben csak egy tagállam érintett.

Az elfogadott szöveg az EP kiinduló álláspontja a tagállamokkal kezdődő tárgyalások során.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az európai baloldal döntése megakadályozná Közép-Európa energiafüggetlenségét, ugyanis az EP tárgyalási álláspontja elfogadásával kizárta a támogatható beruházások köréből az olajipari függetlenedést segítő projekteket, ami lassítaná és nehezítené például a magyar finomítók átállítását.

A közlemény Győri Enikőt, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőjét idézte, aki elmondta: az EP azzal, hogy kizárná az energetikai átállást segítő olajipari beruházásokat a támogatható projektek közül, azt bizonyítja, hogy nem érdekelt Közép-Európa sikeres energiaátmenetében. Az EP nem látja, hogy vannak fizikai, technikai és földrajzi korlátok - húzta alá. Ha a parlamenti szöveget véglegesen elfogadják, akkor lassabb lesz a függetlenedés az orosz energiahordozóktól, s ennek az árát a lakosság a tartósabban magas energiaárakkal és inflációval fizetné meg, az ipar kivonulna Európából, és az unió versenyképessége csökkenne - figyelmeztetett. Az EP-képviselő felszólította az EP baloldali többségét: fogja fel, hogy a "zöldítésnek" gazdasági racionalitáson kell alapulnia, nem ideológiai meggyőződésen.

A közlemény szerint Deli Andor fideszes EP-képviselő közölte: azzal, hogy a REPowerEU-tervben szereplő, az olajra vonatkozó fejlesztések uniós támogatását a baloldali többség elutasította, "sajnos ellehetetlenül a közép-európai térség energetikai helyzetének átalakítása, energiafüggetlenségének megteremtése". A zöldítés lényeges, de a jelenlegi rendszerek fejlesztése is legalább ennyire fontos - mondta.

"A jelenlegi nehéz energetikai helyzetben az olaj területére irányuló uniós beruházások leállítása helytelen, Európa tovább gyöngítené saját megroppant gazdaságát" - tette hozzá Deli Andor.

Az Európai Bizottság májusi, REPowerEU nevű javaslata az EU-tagállamokat az oroszországi energiaimporttól való függőségének csökkentésében segítené. A program finanszírozására összesen körülbelül 300 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő években. Ebből 225 milliárd euró a legnagyobb helyreállítási eszközből (RRF) még elérhető kölcsön, ami az EB-javaslat értelmében további 72 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással egészülne ki.