Az EP képviselői továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő menekültügyi szabályok nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztásra, miközben az unió frontországaira aránytalanul nagy teher hárul. Arra is rámutattak, hogy több forrás szükséges a kiutasítottak eljárásának gyors és tisztességes lebonyolítására.

A jogszabályokról szóló plenáris állásfoglalásban a képviselők egy szolidaritáson alapuló eljárás létrehozását szorgalmazzák annak érdekében, hogy a menedékjogot mint alapvető jogot tiszteletben tartsák az EU-ban, és hogy a tagállamok egyenlően osztozzanak a menedékkérőkért vállalt felelősségen.

A testület szerint az is probléma, hogy az úgynevezett "első belépési országok" vállalják a legtöbb felelősséget a menekültekért, mert ez különösen nagy nyomást alá helyezi a külső határokon fekvőket, Görögországot, Olaszországot, Máltát, Ciprust és Spanyolországot. A képviselők hangsúlyozták, hogy a menekültek egyik tagállamból egy befogadó tagállamba történő eseti áthelyezése nem helyettesíti a fenntartható közös európai menekültügyi rendszert, és annak megreformálásáig további forrásokat és eszközöket kérnek a frontországok számára.

A határozat leszögezi: a hatékony visszatérítési politika a jól működő uniós menekültügyi és migrációs politika egyik kulcsfontosságú eleme. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a menekültügyi politika hatékonyságát összességében nem a visszatérítési rátában kellene mérni, hanem hogy mennyire tartós az illegális migránsok emberi jogokat tiszteletben tartó visszaküldése. A képviselők szerint a tagállamoknak a harmadik országokból érkezők önkéntes távozását kellene előnyben részesíteniük, de leszögezik, hogy a kísérő nélkül érkezett kiskorúakat csak abban az esetben szabad visszaküldeni, ha a távozás az érdeküket szolgálja.