A viták egyike a Kína által 2021 decembere óta a Litvániából származó exportra és a litván alapanyagokat tartalmazó uniós termékek kivitelére alkalmazott kereskedelmi korlátozások jogszerűségének vizsgálatára vonatkozik.

A kínai intézkedések közé tartozik egyebek mellett a litván behozatal kínai vámhatóságok általi elutasítása, a Litvániából származó alapanyagokat felhasználó multinacionális vállalatokat érintő behozatali korlátozások, valamint a Litvániába irányuló kínai export visszaszorítása. Kína emellett növényegészségügyi okokra hivatkozva teljes körű importtilalmat vezetett be a Litvániából ugyanazon intézkedéscsoport részeként szállított alkoholra, marhahúsra, tejre, rönkre és tőzegre vonatkozóan.

Az EU szerint a kínai vámstatisztikák azt mutatják, hogy a Litvániából Kínába irányuló kereskedelem az idén január és október között 80 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A másik vita tárgya, hogy Kína jogszerűen korlátozza-e a csúcstechnológiai szabadalmak uniós jogosultjait abban, hogy jogaik hatékony védelme és érvényesítése érdekében az uniós bíróságokhoz forduljanak. Az Európai Unió február 18-án nyújtott be keresetet a Kereskedelmi Világszervezethez Kínával szemben, amiért a távol-keleti ország korlátozza az uniós vállalatokat abban, hogy külföldi bírósághoz forduljanak szabadalmaik védelme és hasznosítása céljából.

Az EU szerint a perlési tilalom indokolatlanul korlátozza a csúcstechnológiai szabadalmak jogosultjait, köztük a mobiltelefontechnológia-tulajdonos európai vállalatokat abban, hogy akár egy kínai mobiltelefon-gyártóval a szabadalmi licenc feltételei tárgyában fennálló jogvitát uniós bíróságon rendezzenek. A perlési tilalom megsértése napi 130 ezer euróig terjedő bírságot von maga után - emlékeztettek.

Az uniós bizottsági közlemény kiemelte: a Kína által bevezetett intézkedések mindkét esetben rendkívül károsak az európai vállalkozások számára. Ezen túlmenően Kína Litvániával szembeni diszkriminatív intézkedései hatással vannak az EU-n belüli kereskedelemre és ellátási láncokra, valamint befolyásolják az EU belső piacának működését, többek között a kényszerű piaci alkalmazkodás révén. A szóban forgó intézkedések megszüntetése az EU gazdasági és stratégiai érdekét egyaránt szolgálja - írták.

Az EU úgy véli, hogy a kínai intézkedések nincsenek összhangban a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodással (TRIPS) - tették hozzá.

A WTO Vitarendezési Testülete a soron következő, december 20-i ülésén vitatja meg az EU kérését. Kína egy alkalommal kifogásolhatja a testület létrehozását. Amennyiben így tesz, az EU megújítja kérelmét, és a testületet a Vitarendezési Testület 2023. január 30-i ülésén hozzák létre - közölték.