A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság úgy dönt, hogy az unió luxemburgi székhelyű bíróságához fordul, amiért Németország elmulasztotta megfelelően nemzeti jogrendjébe iktatni a természetes élőhelyekre vonatkozó uniós irányelvet. Az indoklás szerint Németország nem tartotta be a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvből fakadó kötelezettségeit.

Szlovéniának azért kell az uniós bíróság elé állnia, mert nem tartotta be a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeit. Az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a városok agglomerációiban is biztosítsák a szennyvíz megfelelő gyűjtését és kezelését, ezáltal kiküszöbölve vagy csökkentve a nemkívánatos hatásukat.

Lengyelország esetében az Európai Bizottság a zajcsökkentésre vonatkozó irányelv be nem tartása miatt döntött arról, hogy az uniós bírósághoz fordul. Az uniós bizottság szerint az Európai Unió az emberi egészséget károsító zaj leküzdésére törekszik. A lengyel nemzeti jogszabályok azonban nem irányozzák elő az uniós irányelv által előírt cselekvési tervek kidolgozását, függetlenül attól, hogy a zajszennyezés számos területen túllépi a meghatározott határértéket. A vonatkozó cselekvési tervek annak ellenére hiányoznak Lengyelország esetében, hogy lejárt az ilyen tervek elfogadásának határideje - emlékeztett az uniós bizottság.

A kötelezettségszegési eljárások februári csomagjában Magyarországgal összefüggésben az Európai Bizottság arról határozott, hogy eljárást indít, mert véleménye szerint a magyar kormány nem tett eleget az uniós bíróság által a civiltörvény ügyében hozott ítéletének. A brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben az ítélet végrehajtására szólította fel a kormányt.

Az uniós bizottság újabb pert indított Magyarországgal szemben azért is, mert véleménye szerint a tagállam a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó rendkívüli intézkedések meghozatalakor nem tartotta tiszteletben az EU menekültügyi jogszabályait. Az indoklással ellátott vélemény megküldését azért találta megalapozottnak a brüsszeli testület, mert véleménye szerint a magyar rendkívüli jogszabályok jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést.

Az Európai Bizottság végezetül azért döntött szabálysértési eljárás megindítása mellett Magyarországgal szemben, mert indoklása szerint a tagország az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában az unió álláspontja ellen szavazott decemberben. A bizottság szerint Magyarország nem tartotta magát az Európai Unió álláspontjához, amikor az ENSZ illetékes bizottságában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kannabiszra és a hozzá kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól szavazott. Mint emlékeztettek, az unió álláspontjának képviselete kötelező a tagállamokra nézve, amelyeknek az uniós szerződés 218. cikkének 9. bekezdésével összhangban kell szavazniuk a kábítószerekkel foglalkozó bizottságban. Magyarország kétszer is az unió álláspontjával ellentétben szavazott a WHO ajánlásairól szóló szavazás során - közölték.

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság érveire, ellenkező esetben a testület az eljárásokat a következő szakaszba léptetheti - hangsúlyozta a bizottság.