Az EP közleménye szerint, a jogszabály megvédi a fogyasztókat az áringadozásoktól, biztosítja a hozzáférést a fixáras vagy dinamikus árszerződésekhez, és az ezzel kapcsolatos fontos információkhoz. Határoz arról is, hogy a szolgáltatók nem változtathatják meg egyoldalúan a szerződési feltételeket. A jogszabály szerint az uniós tagországok megtilthatják a szolgáltatóknak, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók áramellátását megszakítsák, többek között a szolgáltatók és a fogyasztók közötti viták során.

A jogszabály rendelkezik az úgynevezett különbözeti szerződésekről, illetve az ezekkel azonos hatású, az energetikai beruházások ösztönzésére szolgáló rendszerekről. A különbözeti szerződések esetében a hatóság kompenzálja az energiatermelőt, ha a piaci árak túl meredeken csökkennek, de túlságosan magas árak esetén igényt tarthat a kifizetésekre. A különbözeti szerződések alkalmazása minden új villamosenergia-termelésre irányuló beruházás esetében megengedett lesz, függetlenül attól, hogy megújuló vagy nukleáris energiából származik-e.

A jogszabály meghatározza a villamosenergia-árválság kihirdetésének mechanizmusát: nagyon magas árak esetén és bizonyos feltételek mellett az EU regionális vagy uniós szintű villamosenergia-árválságot hirdethet, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzanak a kis-, középvállakozások és az energiaigényes ipari fogyasztók villamosenergia-árainak meghatározására.

Az EP jóváhagyása után a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak is el kell fogadnia a jogszabályt, hogy az törvényerőre emelkedjen.

Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője a szavazással kapcsolatban leszögezte: "ez a jogszabály volt az elmúlt időszakban a brüsszeli bürokraták és az EP baloldali többségének egyik legerősebb támadása a magyar rezsicsökkentés ellen. A szabályozásban maradtak a rezsicsökkentést közvetve veszélyeztető elemek, ezért képviselőcsoportunk nemet mondott a kezdeményezésre. Megvédjük a rezsicsökkentést minden brüsszeli és baloldali nyomás ellenében is".

Hozzátette: az Európai Bizottság elhibázott szakpolitikai döntései és kudarcos szankciói súlyos energiaválsághoz vezettek, ami tartósan aláásta az európai gazdaság versenyképességét. "Most olyan jogszabályokra lenne szükség, melyek javítják az energiaellátás biztonságát és megvédik a családokat a magas energiaáraktól. Az árampiaci irányelv módosítása azonban nem segíti, hanem hátráltatja a két cél teljesítését" - hangsúlyozta a fideszes EP-képviselő.

Gyürk András rámutatott: a szabályozás a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadássorozat egyik legerősebb jogi formájává vált. "A bürokraták és baloldali elvtársaik saját kudarcos politikájuk árát az emberekkel akarják megfizettetni, ezért el akarták venni a tagállamok jogát, hogy megvédjék polgáraikat a magas energiaáraktól. A nagy nyomás ellenére ezt a törekvésüket most, a Fidesz-KDNP képviselőinek is köszönhetően, sikerült megakadályozni" - tette hozzá a képviselő.

"A jogszabályban maradtak a rezsicsökkentést a jövőben potenciálisan veszélyeztető elemek, ezért határozottan nemet mondtunk a kezdeményezésre. Nonszensz, hogy rekordmagas európai energiaszegénység mellett az Európai Bizottság és a baloldal egy tíz éve sikeres és eredményes kormányzati intézkedést támad. Ennek véget kell vetnünk, ezért változásra van szükség Brüsszelben" - fogalmazott Gyürk András.

Ugyancsak csütörtökön az EP az uniós gázpiacot célzó reformokat is elfogadott.

A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása - közölte az EP.

Az intézkedések a geopolitikai feszültségek - különösen az Ukrajna elleni orosz háború - által megzavart energiaellátás biztosítása és az éghajlatváltozás kezelését is célozzák. Az irányelvet megszavazó képviselők az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra és az energiaszegénység által fenyegetett emberek támogatására vonatkozó rendelkezések biztosítására összpontosítottak - közölték.

Tájékoztatásuk szerint a rendelet megerősíti a tisztességes árképzés és a stabil energiaellátás mechanizmusait, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot. A jogszabály közös gázbeszerzési rendszert vezet be a tagállamok közötti verseny elkerülése érdekében, és öt évre kísérleti projektet indít az EU hidrogénpiacának megerősítésére.

A rendelet a hidrogéninfrastruktúrába történő beruházások növelésére is összpontosít, különösen a szénipari régiókban, elősegítve az olyan fenntartható energiaforrásokra való átállást, mint a biometán és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén.