Az iszlám helyzete Hszincsiangban, pekingi idegenvezetéssel - RIPORT 1.rész
Külföld, 2021.05.20
Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zömében muszlim vallású ujgurok élnek, mintegy tízmilliónyian. A kínai vezetést az amerikai törvényhozóktól kezdve az Európai Unióig, többen elmarasztalták az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt. Kína következetesen visszautasította a vádakat. A helyzet bemutatására a helyi kormányzat és a Kínai Újságíró Szövetség az elmúlt napokban szervezett sajtóútra invitált Pekingben dolgozó újságírókat, köztük az MTI munkatársát is.
A kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket, és a nemzetiségek vallási, nyelvi és kulturális hagyományainak védelmét.
Az elmúlt mintegy öt évben Hszincsiangban a kínai hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak a türk etnikumú ujgur népcsoport tagjainak asszimilációja érdekében. Peking cáfolja az ujgur nemzetiséggel szembeni célzott fellépést, és a drákói intézkedéseket a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem hatékony eszközeiként állítja be.
Az 1990-es évektől kezdve ujgur szakadár csoportok robbantások és késeléses támadások tucatját követték el, javarészt Hszincsiangban. A kínai kormányzat hangsúlyozza: immár több mint negyven hónapja nem fordult elő ilyen jellegű támadás ezen a vidéken.
Az ENSZ becslése szerint az egymilliót is meghaladhatja azon ujgurok száma, akiket a kínai hatóságok akaratuk ellenére az elmúlt években kialakított "átnevelő központokba" vittek. Az AP amerikai hírügynökség jelentései, valamint az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányai arról is beszámoltak, hogy információik szerint az ujgurokkal szembeni fellépés részeként a nemzetiség tagjait kényszersterilizációnak vetik alá, kényszermunkára fogják, vagy mondvacsinált okokkal börtönbüntetésre ítélik. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet szerint továbbá Hszincsiangban több ezer mecsetet semmisítettek meg a terrorizmus elleni kampány keretében.
Kína minden ilyen jellegű vádat rendszeresen visszautasít.
Az autonóm területre - amely Kína legnyugatibb és több mint 21 millió lelket számláló legnagyobb tartománya - külföldieknek nehézkes az önálló utazás. Külföldiek Hszincsiangban csupán erre kijelölt szállodákban szállhatnak meg, a hivatalosan szervezett úton a csoporttól különválásra sincs lehetőség.
A külföldi újságíróknak szervezett program során csupán olyan helyiekkel van lehetőség beszélgetni, akiket a szervezők erre kijelöltek. A válaszaik gyakran szóról szóra egyeznek.
Az egy hétig tartó úton az újságíróknak bemutatott falusi ujgurok többsége azt állította magáról, hogy nem vallásos. Peking egyebek mellett egy 2019. július 21-én, Hszincsiang történelmével és nemzetiségeivel kapcsolatos állásfoglalásáról szóló fehér könyvben már bizonygatta, hogy az ujgur népnek nem őshonos vallása az iszlám, a nemzetiség pedig nem is egységesen muszlim. A nyugati sajtóban - például a brit the Guardian című napilapban - megjelent, javarészt kiszivárgott dokumentumokra hivatkozó tudósítások alapján azonban a vallás gyakorlóit akár már szakáll viseléséért is szankcionálják.
Utunk során alig látni szakállas férfiakat a hszincsiangi városokban.
A kínai alkotmány vallásszabadságról szóló cikkelye szerint minden 18 év feletti ember szabadon dönthet arról, hogy milyen vallást kíván gyakorolni - mondja Abdurekip Tomurnijaz, az Ürümcsiben található Hszincsiang Iszlám Intézet vezetője. Minthogy a kínai jog szerint a vallásszabadság csak felnőttkorúakra érvényes, a kiskorúak oktatásának nem képezhetik részét vallásos tanulmányok. Egy hotani gimnázium 15 éves diákja azonban még a kérdés elől is kitér, hogy a szülei vallásosak-e? "Az az ő szabad joguk" - feleli a már sokat hallott szavakkal.
A Hszincsiang Iszlám Intézet új kampusza Ürümcsiben 2017-ben készült el, és csaknem hatszor akkora, mint a korábbi - mondja el Tomurnijaz. Az intézetben mintegy 1100 diák számára tudnak képzést biztosítani. A kurzusoknak csaknem 70 százalékát teszik ki a vallási tanulmányok, 20 százalékát pedig a kínai jogi tanulmányok. Emellett arab és kínai nyelvet, valamint a kínai nemzetiségek kultúráját oktatják a diákoknak - tudjuk meg az intézetvezetőtől. A végzett diákokból imám, valláskutató, vallásoktató, vagy a különféle muszlim szervezetek munkatársa válhat - teszi hozzá Tomurnijaz. Az intézet Hszincsiang-szerte nyolc helyszínen biztosít vallási képzést.
A helyi tisztségviselők rendszeresen hangsúlyozzák: Hszincsiangban teljes mértékben érvényesítik Kína szabad vallásgyakorlásról szóló politikáját. Peking a szabad vallásgyakorlást azok számára biztosítja, akik az államilag kijelölt vallási vezetőket követik.
Elidzsan Anajat, a hszincsiangi pártbizottság Egységes Front nevű részlegének helyettes vezetője egy május 13-án, Ürümcsiben tartott sajtószalon keretében elmondja: az iszlám sinizációja, "kínaiasítása" nem egyenlő a vallás megváltoztatásával. Úgy fogalmaz: a muszlimoknak alkalmazkodniuk kell a társadalom változásához és fejlődéséhez. Hozzáteszi: minden muszlimnak a szocialista család tagjává kell válnia.
Egy Hotan városa mellett élő család, akikhez a program részeként elvisznek minket, saját elmondása szerint tartja a látogatásunkkal egybeeső ramadáni böjtöt. Arra a kérdésre, hogy szabadon olvashatják-e a Koránt, igennel felelnek, ám az otthonukban nem tartják a szent könyvet. Ezt azzal magyarázzák, hogy arabul nem tudják elolvasni, az ujgur fordítást pedig nem tudják önállóan értelmezni.
Az elmúlt mintegy öt évben Hszincsiangban a kínai hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak a türk etnikumú ujgur népcsoport tagjainak asszimilációja érdekében. Peking cáfolja az ujgur nemzetiséggel szembeni célzott fellépést, és a drákói intézkedéseket a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem hatékony eszközeiként állítja be.
Az 1990-es évektől kezdve ujgur szakadár csoportok robbantások és késeléses támadások tucatját követték el, javarészt Hszincsiangban. A kínai kormányzat hangsúlyozza: immár több mint negyven hónapja nem fordult elő ilyen jellegű támadás ezen a vidéken.
Az ENSZ becslése szerint az egymilliót is meghaladhatja azon ujgurok száma, akiket a kínai hatóságok akaratuk ellenére az elmúlt években kialakított "átnevelő központokba" vittek. Az AP amerikai hírügynökség jelentései, valamint az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányai arról is beszámoltak, hogy információik szerint az ujgurokkal szembeni fellépés részeként a nemzetiség tagjait kényszersterilizációnak vetik alá, kényszermunkára fogják, vagy mondvacsinált okokkal börtönbüntetésre ítélik. Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet szerint továbbá Hszincsiangban több ezer mecsetet semmisítettek meg a terrorizmus elleni kampány keretében.
Kína minden ilyen jellegű vádat rendszeresen visszautasít.
Az autonóm területre - amely Kína legnyugatibb és több mint 21 millió lelket számláló legnagyobb tartománya - külföldieknek nehézkes az önálló utazás. Külföldiek Hszincsiangban csupán erre kijelölt szállodákban szállhatnak meg, a hivatalosan szervezett úton a csoporttól különválásra sincs lehetőség.
A külföldi újságíróknak szervezett program során csupán olyan helyiekkel van lehetőség beszélgetni, akiket a szervezők erre kijelöltek. A válaszaik gyakran szóról szóra egyeznek.
Az egy hétig tartó úton az újságíróknak bemutatott falusi ujgurok többsége azt állította magáról, hogy nem vallásos. Peking egyebek mellett egy 2019. július 21-én, Hszincsiang történelmével és nemzetiségeivel kapcsolatos állásfoglalásáról szóló fehér könyvben már bizonygatta, hogy az ujgur népnek nem őshonos vallása az iszlám, a nemzetiség pedig nem is egységesen muszlim. A nyugati sajtóban - például a brit the Guardian című napilapban - megjelent, javarészt kiszivárgott dokumentumokra hivatkozó tudósítások alapján azonban a vallás gyakorlóit akár már szakáll viseléséért is szankcionálják.
Utunk során alig látni szakállas férfiakat a hszincsiangi városokban.
A kínai alkotmány vallásszabadságról szóló cikkelye szerint minden 18 év feletti ember szabadon dönthet arról, hogy milyen vallást kíván gyakorolni - mondja Abdurekip Tomurnijaz, az Ürümcsiben található Hszincsiang Iszlám Intézet vezetője. Minthogy a kínai jog szerint a vallásszabadság csak felnőttkorúakra érvényes, a kiskorúak oktatásának nem képezhetik részét vallásos tanulmányok. Egy hotani gimnázium 15 éves diákja azonban még a kérdés elől is kitér, hogy a szülei vallásosak-e? "Az az ő szabad joguk" - feleli a már sokat hallott szavakkal.
A Hszincsiang Iszlám Intézet új kampusza Ürümcsiben 2017-ben készült el, és csaknem hatszor akkora, mint a korábbi - mondja el Tomurnijaz. Az intézetben mintegy 1100 diák számára tudnak képzést biztosítani. A kurzusoknak csaknem 70 százalékát teszik ki a vallási tanulmányok, 20 százalékát pedig a kínai jogi tanulmányok. Emellett arab és kínai nyelvet, valamint a kínai nemzetiségek kultúráját oktatják a diákoknak - tudjuk meg az intézetvezetőtől. A végzett diákokból imám, valláskutató, vallásoktató, vagy a különféle muszlim szervezetek munkatársa válhat - teszi hozzá Tomurnijaz. Az intézet Hszincsiang-szerte nyolc helyszínen biztosít vallási képzést.
A helyi tisztségviselők rendszeresen hangsúlyozzák: Hszincsiangban teljes mértékben érvényesítik Kína szabad vallásgyakorlásról szóló politikáját. Peking a szabad vallásgyakorlást azok számára biztosítja, akik az államilag kijelölt vallási vezetőket követik.
Elidzsan Anajat, a hszincsiangi pártbizottság Egységes Front nevű részlegének helyettes vezetője egy május 13-án, Ürümcsiben tartott sajtószalon keretében elmondja: az iszlám sinizációja, "kínaiasítása" nem egyenlő a vallás megváltoztatásával. Úgy fogalmaz: a muszlimoknak alkalmazkodniuk kell a társadalom változásához és fejlődéséhez. Hozzáteszi: minden muszlimnak a szocialista család tagjává kell válnia.
Egy Hotan városa mellett élő család, akikhez a program részeként elvisznek minket, saját elmondása szerint tartja a látogatásunkkal egybeeső ramadáni böjtöt. Arra a kérdésre, hogy szabadon olvashatják-e a Koránt, igennel felelnek, ám az otthonukban nem tartják a szent könyvet. Ezt azzal magyarázzák, hogy arabul nem tudják elolvasni, az ujgur fordítást pedig nem tudják önállóan értelmezni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!