TV műsor

Az MNT elnöke szerint még sok a tennivaló Csúrogon a béke és a nyugalom érdekében

Külföld, 2018.10.28

Még sok mindent meg kell tenni, sok mindent le kell róni az áldozatok emléke előtt, hogy itt egyszer nyugalom és béke legyen - hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek.

Hozzátette: a vajdasági magyar politika feladata az, hogy a szerb-magyar megbékélés jegyében elkezdett folyamatot úgy erősítse, hogy a fiatalok is érezzék, le kell róni tiszteletüket az áldozatok előtt, és évente legalább egyszer el kell látogatniuk Csúrogra, hogy fejet hajtsanak azok emléke előtt, akiknek csak azért kellett meghalniuk, mert magyarok voltak.

Az áldozatok emlékművét Csúrogon 2013-ban állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt.

Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet.

A dél-bácskai településen Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete kiemelte: Csúrog hosszú éveken keresztül a magyarság számára a félelem és a rettegés szimbóluma volt, néhány évvel ezelőtt azonban ez a jelkép teljesen más megvilágításba került, és ma már a közös megemlékezés, a magyar-szerb összefogás és együttműködés, illetve a magyar-szerb közös jövő szimbóluma.

Teleki Júlia túlélő, a csúrogi megemlékezés szervezője beszédében kiemelte: emlékeznünk kell, hogy soha többé ne történhessen meg sem az, ami 1942-ben, sem az, ami 1944-1945-ben történt. "Ne legyen nemzetgyűlölet. Azt szeretnénk, hogy békében éljünk egymás mellett. De mindehhez meg kell ismerni az igazságot, és meg kell tanulni, meg kell tanítani a történelmet szerbeknek és magyaroknak egyaránt. Még valami: azok az áldozatok és hozzátartozók, akiket megaláztak, megkínoztak és kifosztottak bűntelenül, megérdemelnék a bocsánatkérést. Ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, ugyanúgy elvárnánk a mindenkori hatalomtól, hogy ezt megtegye" - részletezte.

Mina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára kijelentette, úgy érzi, annak ellenére, hogy mennyi mindent ért el a társadalom, amelyben élünk, mennyire megváltozott a bűncselekményekről történő gondolkodásmód, az ártatlan áldozatokat mind a mai napig a legkevésbé ismerik el, és a legkevésbé emlegetik a megemlékezéseken. Ugyanígy kevés említés esik azokról a civilekről, akik mentették az üldözötteket - húzta alá.

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók.

Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba.

A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!