A bíróság ezzel elutasította Szaakasvili fellebbezését, és helybenhagyta a korábban hozott bírósági ítéleteket, amelyekben elutasították a politikus keresetét. Szaakasvili az ukrán határőrszolgálat, a migrációs hivatal és a belügyminisztérium vele szemben tett intézkedéseinek jogellenessé nyilvánítását és a kitoloncolásával összefüggésben hozott határozatainak eltörlését kérte a bíróságtól.

A közlemény szerint a legfelsőbb bíróság döntése meghozatalától számítva jogerős, további fellebbezésre nincs lehetőség. A testület keddi ülésén hozta meg az ítéletet, a határozat teljes szövegét öt napon belül teszi közzé.

Petro Porosenko akkori ukrán elnök 2017. július 26-án megfosztotta Szaakasvilit ukrán állampolgárságától, amelyet korábban maga adományozott neki, amikor 2015-ben Odessza megye kormányzójává nevezte ki. Arra hivatkozva vette el tőle az állampolgárságot, hogy nem a valóságnak megfelelő információkat adott meg az ellene Georgiában indított büntetőeljárásokkal kapcsolatban. A háttérben azonban az állt, hogy összekülönböztek: Szaakasvili korrupcióval vádolta Porosenkót, 2016-ban lemondott a kormányzói posztról, és ellenzéki pártot alapított Ukrajnában Új Erők Mozgalma néven.

Mivel kormányzói kinevezésekor Szaakasvili lemondott georgiai állampolgárságáról, az ukrán állampolgárságától való megfosztása után hontalanná vált. 2017-ben több ellenzéki tüntetést szervezett Kijevben, majd őrizetbe vették, de szabadlábra helyezte a bíróság, ő pedig külföldre távozott. Később visszatért, de gyalogosan, hívei gyűrűjében, illegálisan lépve át a lengyel-ukrán határt. 2018 februárjában ismét őrizetbe vették, kitoloncolták és három évre kitiltották az országból. Azt követően Hollandiában élt.

Idén május végén azonban - hivatalba lépése után - Volodimir Zelenszkij elnök visszaadta neki ukrán állampolgárságát, így visszatért Ukrajnába, majd indult a júliusi ukrajnai parlamenti választáson, amelyen viszont nem sikerült bejutnia a törvényhozásba.