Balog Zoltán: a Magyarország elleni támadások a nyugati elit tanácstalanságát mutatják

Külföld, 2019.05.14

A Magyarország elleni támadások a nyugati-európai balliberális elit tanácstalanságát mutatják - mondta Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden az MTI-nek Berlinben, ahol részt vett az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) Fenyegetést jelent-e az erős vezetés a demokráciára - személyiség, hatalom és populizmus történelmi kontextusban című pódiumbeszélgetésén.

Balog Zoltán a beszélgetés tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy a balliberális szellemi elit a tekintélyelvű kormányzással és az idejétmúltnak gondolt nemzetállam visszatéréséről szóló "riogatással" próbálja leplezni tanácstalanságát.

A nyugat-európai elitnek "kell egy ellenségkép, amelytől meg lehet menteni Európát, és sokan úgy gondolják, hogy ez a magyar nemzetállam, ami részben nevetséges, részben pedig szomorú, hiszen éppen arról terelik el a figyelmet, amit ők rosszul csinálnak" - mondta a korábbi emberi erőforrás miniszter.

Ezt mutatja a brit európai uniós (EU-) tagság megszüntetése (Brexit) is, ami nem a brit választók állítólagos "ostobaságának" tulajdonítható, hanem éppen annak, hogy az EU jelenlegi vezetése "nem képes tudomásul venni a nemzetállamok igényeit, és nem képes olyan módon irányítani az EU-t, hogy ne történjenek ilyen súlyos balesetek és veszteségek" - mondta Balog Zoltán.

Aláhúzta: amit a nyugat-európai elit visszatérésnek tekint "a ma már nem időszerű nemzetállamhoz, azt mi úgy tekintjük, hogy megpróbáljuk a 21. században, a posztmodern világban újradefiniálni, hogy miként lehet képviselni egy nemzeti közösség érdekeit" - mondta Balog Zoltán.

A pódiumbeszélgetésen Timothy Snyder amerikai történész, a Yale Egyetem kutatója a többi között kifejtette: van a politizálásnak egy olyan formája, amelynek kiindulópontja nem a jogállamiság és a pluralizmus, hanem az ellenfél vagy ellenség képének megalkotása.

Erre a formára jellemző a magát erősnek láttató vezető, aki azonban "nem erős és nem is vezető". Közösségét nem előre viszi, hanem a múltba, méghozzá nem a "bonyolult történelmi, hanem a mitikus nemzeti múltba".

Ezek a politikusok a "történelem újrahasznosítása" eszközét alkalmazzák, saját közösségük megerősítése helyett pedig az ellenfélnek, ellenségnek kijelölt tényezők meggyengítésére törekednek - fejtette ki Timothy Snyder, e politikusok közé sorolva Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.

Balog Zoltán mindezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a gyenge vezető éppen annyira veszélyes lehet, mint a túlságosan erős vezető, de ez a kérdés a mai Magyarország viszonyainak összefüggéseiben nemigen értelmezhető, hiszen az országot 2010 óta vezető kormány demokratikusan, választáson szerzett és többször megerősített felhatalmazás alapján végzi munkáját.

A tények pedig azt mutatják, hogy Magyarország a kormány munkájának révén jóval erősebb, mint 2010-ben - emelte ki Balog Zoltán, rámutatva a többi között az államháztartási, a munkanélküliségi és a gazdaságnövekedési adatok alakulására.

A volt miniszter arról is szólt, hogy a magyarországi folyamatokról szóló diskurzust Nyugaton a balliberális médiában megjelenő "közhelyek" uralják, és erősen jellemző az érdeklődés és a megértés hiánya a kelet-közép-európai térség történelmi, kulturális és politikai sajátosságai iránt.

Meghatározó a kettős mérce alkalmazása is az EU "úgynevezett új tagállamaival", vagyis a 2004 óta csatlakozott kelet-közép európai országokkal szemben, ami nagyon is okot ad a közösség külső veszélyektől való védelmére hangsúlyt helyező politizálásra - fejtette ki Balog Zoltán.

A több mint száz meghívott vendég, köztük politikusok, diplomaták és tudósok előtt tartott beszélgetésen Archie Brown brit politológus, az Oxfordi Egyetem kutatója egyebek mellett kiemelte: egyáltalán nem gond, hogy egy vezető "erős", ha egyben "jó" vezető is, ezt mutatja a lányok oktatásáért kiálló Nobel-békedíjas pakisztáni aktivista, Malala Juszafzai vagy a 16 évesen globális civil mozgalmat szervező svéd környezetvédő, Greta Thunberg példája.

Nagy szükség van az erős vezetőkre, és ez a fajta vezetői stílus nem veszélyezteti a demokráciát, ha van lehetőség a vezető bírálatára, tevékenységének megkérdőjelezésére és módosítására - fejtette ki a brit politológus.

Sylvie Kauffmann, a Le Monde című francia balközép lap munkatársa a többi között arról szólt, hogy Nyugat-Európában szokás egységes tömbként kezelni a visegrádi négyek országcsoportot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), holott ez a regionális együttműködés igen sokszínű, számos területen egymástól eltérú államokat fog össze, ami a vezetők szintjén is megmutatkozik. Így például Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke Orbán Viktorral ellentétben nemigen fogad külföldi vendégeket, nem jár külföldre és az anyanyelvén kívül egyetlen nyelven sem beszél.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!