Befejeződött a kisebbségi önkormányzati választás Szerbiában
Külföld, 2022.11.13
Bezártak a szavazóhelyiségek vasárnap 20 órakor, ezzel lezárult a nemzeti kisebbségi önkormányzati választás Szerbiában.
A délvidéki magyarok egyetlen listáról, a Magyar Összefogás listájáról választhatták meg a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 35 leendő tagját.
2010-ben, az első ilyen választáson a magyar nemzeti közösség 55,46 százaléka járult az urnák elé, 2014-ben 40,6 százaléka, 2018-ban pedig 36,55 százaléka, és a várakozások szerint az idén még tovább lanyhult a választási kedv, sajtóhírek szerint várhatóan 30 százalék alatt marad.
A köztársasági választási bizottság a nap folyamán nem közölt részvételi arányt, ennek bejelentésére, valamint részeredményekre hétfőn lehet számítani, a végleges eredményeket pedig az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül közlik.
Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. Tevékenysége törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
Voksa leadásakor Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője kiemelte, "a vajdasági magyar kulturális autonómia négy területre vonatkozik, de a Magyar Nemzeti Tanács ennél sokkal több, hiszen számos más olyan terület van, amellyel foglalkozik, és amelyen keresztül gyakorlatilag tesz ezért a közösségért, és annak megmaradásáért". Reményének adott hangot, hogy az utóbbi években megkezdett építkezése továbbra is a korábbiakhoz hasonló lendülettel tud folytatódni.
Pásztor István, a VMSZ elnöke vasárnap arról beszélt, hogy a választás olyan alapjoga az embereknek, amellyel élve rábízzák valakire a közügyek intézését. Emlékeztetett arra, hogy az MNT milyen fontos szerepet kapott a koronavírus-járvány idején, megszervezte az online oktatást, a távoktatási órákat, valamint gondoskodott a művelődési egyesületek fennmaradásáról, ezen felül pedig jelentősen hozzájárult az óvodai rendszer felújításához. "A most alakuló nemzeti tanácsra is fontos feladatok fognak várni. Fontos, hogy széles támogatottság legyen mögötte, mert az erőt ad, és az erő fontos az érdekérvényesítésben" - húzta alá.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy - a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként - a Vajdaságban megalakulhasson a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer.
Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A 35 tagú testületben a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) listájának - amelyen a párt a történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel, valamint a vajdasági magyar közélet és értelmiség képviselőivel indult - háromnegyedes többsége lett, a 35-ből 28 képviselői helyet szerzett meg. A 2014-es választáson a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listának az MNT 35 helyéből 31 jutott, 2018-ban pedig 30 helyet szerzett meg.
Vasárnap a Szerbiában élő 23 nemzeti kisebbség közül 19 választhatta meg közvetlen módon kisebbségi önkormányzati szervének tagjait, míg négy nemzeti közösség elektorok útján döntött a testület összetételéről.
2010-ben, az első ilyen választáson a magyar nemzeti közösség 55,46 százaléka járult az urnák elé, 2014-ben 40,6 százaléka, 2018-ban pedig 36,55 százaléka, és a várakozások szerint az idén még tovább lanyhult a választási kedv, sajtóhírek szerint várhatóan 30 százalék alatt marad.
A köztársasági választási bizottság a nap folyamán nem közölt részvételi arányt, ennek bejelentésére, valamint részeredményekre hétfőn lehet számítani, a végleges eredményeket pedig az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül közlik.
Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. Tevékenysége törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
Voksa leadásakor Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője kiemelte, "a vajdasági magyar kulturális autonómia négy területre vonatkozik, de a Magyar Nemzeti Tanács ennél sokkal több, hiszen számos más olyan terület van, amellyel foglalkozik, és amelyen keresztül gyakorlatilag tesz ezért a közösségért, és annak megmaradásáért". Reményének adott hangot, hogy az utóbbi években megkezdett építkezése továbbra is a korábbiakhoz hasonló lendülettel tud folytatódni.
Pásztor István, a VMSZ elnöke vasárnap arról beszélt, hogy a választás olyan alapjoga az embereknek, amellyel élve rábízzák valakire a közügyek intézését. Emlékeztetett arra, hogy az MNT milyen fontos szerepet kapott a koronavírus-járvány idején, megszervezte az online oktatást, a távoktatási órákat, valamint gondoskodott a művelődési egyesületek fennmaradásáról, ezen felül pedig jelentősen hozzájárult az óvodai rendszer felújításához. "A most alakuló nemzeti tanácsra is fontos feladatok fognak várni. Fontos, hogy széles támogatottság legyen mögötte, mert az erőt ad, és az erő fontos az érdekérvényesítésben" - húzta alá.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy - a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként - a Vajdaságban megalakulhasson a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer.
Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A 35 tagú testületben a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) listájának - amelyen a párt a történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel, valamint a vajdasági magyar közélet és értelmiség képviselőivel indult - háromnegyedes többsége lett, a 35-ből 28 képviselői helyet szerzett meg. A 2014-es választáson a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás listának az MNT 35 helyéből 31 jutott, 2018-ban pedig 30 helyet szerzett meg.
Vasárnap a Szerbiában élő 23 nemzeti kisebbség közül 19 választhatta meg közvetlen módon kisebbségi önkormányzati szervének tagjait, míg négy nemzeti közösség elektorok útján döntött a testület összetételéről.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!