A tavaly szeptemberben elfogadott jogszabály alapján a jövőben egyetlen független bizottságnak (Independent Commission for Reconciliation and Information Recovery, ICRIR) lesz törvényi felhatalmazása az ilyen jellegű bűncselekmények kivizsgálására és eljárási ajánlások megfogalmazására.

A törvény megtiltja, hogy az Egyesült Királyság bármely más jogszolgáltatási fóruma büntetőjogi vizsgálatot kezdjen a múltbeli észak-írországi felekezeti incidensek ügyében.

Ez vonatkozik a brit biztonsági szolgálatok egykori tagjaira, valamint a britellenes katolikus és a brit fennhatóságot pártoló protestáns mozgalmak félkatonai szerveződéseire is.

A brit kormány indoklása szerint ez lehetővé teszi, hogy a villongások idején elkövetett, de máig felderítetlen bűncselekmények felelősei büntetőjogi következmények nélkül jelentkezhessenek és információval szolgálhassanak az adott bűnügyekről.

A brit belügyminisztérium becslése szerint meghaladja az ezret azoknak a szektariánus indíttatású felderítetlen gyilkosságoknak a száma, amelyeket az észak-írországi rendezési folyamat negyedszázaddal ezelőtti kezdete előtt követtek el.

A belfasti felsőbíróság azonban 200 oldalas szerdai végzésében helyt adott az áldozatok hozzátartozóinak érdekképviseletei által benyújtott keresetnek és kimondta, hogy a jogi mentességet biztosító törvényi záradék ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

A határozat egyik fő megállapítása szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ilyen jellegű jogi immunitás bármilyen módon előmozdítaná a felekezeti megbékélést Észak-Írországban, sőt a rendelkezésre álló bizonyítékok ennek éppen az ellenkezőjére vallanak.

Chris Heaton-Harris, a brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere szerdán a londoni alsóházban kijelentette, hogy "eltart egy bizonyos ideig", mire a kormány megvizsgálja a végzést. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általa vezetett minisztérium továbbra is elkötelezett a jogszabály érvényesítése mellett.

A brit politikai nyelvezetben "Bajok" (Troubles) néven emlegetett három évtizedes észak-írországi felekezeti konfliktusnak több mint 3500 halálos áldozata volt, a sérültek száma megközelítette az 50 ezret.

A helyi biztonsági erők és az Észak-Írországba vezényelt brit katonai alakulatok akcióiban 350-en haltak meg, a konfliktusban ugyanakkor 705 brit katona és több mint 300 észak-írországi rendőr is életét vesztette.

A véres szektariánus villongásoknak az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás vetett végett.

Az egyezménnyel elindított megbékélési folyamat eredményeként a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt és a radikális britellenes katolikus mozgalom fő pártja, a Sinn Féin jelenleg együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan felekezetközi egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A belfasti kormány élén - Észak-Írország 103 éves történetében először - katolikus miniszterelnök áll Michelle O'Neill, a Sinn Féin alelnöke személyében.