Alexander De Croo érkezésekor "rendkívül súlyosnak" és elfogadhatatlannak nevezte Irán támadását Izrael ellen, és azt mondta szankciókon kell gondolkodni a támadó országgal szemben.

"Az eszkalációt el kell kerülni, ahogy azt is, hogy még több civil veszítse életét, éljenek a palesztin területeken, Izraelben, vagy Iránban. A civilek biztonságát szavatolni kell - szögezte le.

A belga kormányfő közölte továbbá, meg kell vizsgálni, miként lehet felgyorsítani az Ukrajnának szánt támogatást. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogyan lehet a befagyasztott orosz vagyon kamatait Ukrajna javára felhasználni - közölte De Croo.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor fontosnak nevezte, hogy Irán Izrael elleni támadása ne okozza a közel-keleti konfliktus elmérgesedését.

Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, többet kell tenni Ukrajna támogatása terén. Légvédelmi rendszerek átadására van szükség, de minden tagállamnak meg kell vizsgálnia, milyen eszközt tud átadni Kijevnek. Emlékeztetett: Berlin szombaton már a harmadik Patriot légvédelmi rendszert küldte el Ukrajnának. Azon uniós országoknak, melyek szintén működőképes légvédelmi rendszerekkel rendelkeznek, meg kell fontolniuk azok átadását Kijevnek - mondta a német kancellár.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kijelentette: az Európai Unió nem hagyhat fel Ukrajna támogatásával. "Ukrajna több támogatást igényel, több légvédelmi rendszert és több lőszert" - fogalmazott.

Szavai szerint fel kell gyorsítani a segítségnyújtást, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat. "Készen kell állnunk a segítség megsokszorozására" - fogalmazott.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban azt mondta: a kihívás az, hogyan lehet lecsillapítani a konfliktust, és hogyan lehet segíteni a humanitárius válságba süllyedt gázaiakat.

A júniusi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta: meg kell győzni az embereket, hogy részt vegyenek a voksoláson, és meg kell előzni a választásokba való minden beavatkozást.

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: Ukrajnának sürgősen további légvédelmi rendszerekre van szüksége. Arra szólította fel az uniós országokat, hogy cselekedjenek, ugyanis - mint fogalmazott - "vannak még készletek a NATO-országokban. Meg kell vizsgálnunk, nem tartunk-e túl sok eszközt készleteinkben, és nem kellene-e egy kicsit többet Ukrajna védelmére szánnunk".

Azt mondta ugyanakkor, nem számít konkrét kötelezettségvállalásokra a csúcstalálkozón, de kulcsfontosságúnak nevezte, hogy napirenden maradjon Ukrajna katonai támogatása felgyorsításának témája.

Gitanas Nauséda litván elnök érkezésekor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU egyre kevésbé összpontosít Ukrajnára. Felhívta a figyelmet, hogy Kijevek sürgető szüksége van légvédelmi rendszerekre, tüzérségi lövedékekre, rakétákra. Az uniónak folytatnia kell az Oroszország elleni szankciós politikát is - közölte.

Rámutatott, hogy a szankciók ellenére az Európába irányuló orosz cseppfolyósított földgáz importja növekszik, valamint orosz és fehérorosz agrártermékek kerülnek az uniós piacra.

"Arra szeretném bátorítani a tagállami vezetőket, hozzanak gazdasági intézkedéseket, vezessenek be további vámokat, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból származó behozatal lehetetlenné váljon" - fogalmazott.

Nauséda végezetül közölte: támogatja az Irán ellen hatályban lévő uniós szankciók kiterjesztését, mivel - mint fogalmazott "Irán felelős az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásért".

Törökországgal kapcsolatban hangsúlyozta, Ankara nagyon fontos regionális partner, ezért fontos folytatni a stratégiai megbeszéléseket a NATO-tag és uniós tagjelölt országgal.