A szégyen napja a kedd, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta azt jelentést, amely Koszovó Európa Tanácsba történő felvételéről szól - hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a voksolást követően kiadott közleményében, míg Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök úgy fogalmazott: "végre meghallották az európaiak hangját".

A Koszovó felvételét támogató jelentést a jelenlévő 171 képviselő közül 131 támogatta, 29 ellene szavazott, 11 pedig tartózkodott.

A szerb diplomácia vezetője szerint a történelem során először fordul elő, hogy arra tesznek javaslatot felvegyenek-e "valamit, ami nem is állam", emellett pedig nem is teljesíti a felvételi követelményeket az emberi és szabadságjogok terén. "Ellenkezőleg, már tizenegy éve megtagadja, hogy létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ami a nemzetközi kötelezettségük, és a szerb nép ellen terrorpolitikát és etnikai tisztogatást folytat" - idézte a külügyminisztérium közleményét a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A szerb külügyminiszter szerint a döntést a nemzetközi nagyhatalmak nyomására hozták meg, ezzel azonban magának az Európa Tanács és a nemzetközi jogrend alapjait ásták alá. "A területi egység milyen elvéről fognak a jövőben beszélni, ha éppen most sértették meg Szerbia területi egységét" - tette fel a kérdést. Hozzátette: Szerbia minden erejével folytatja a harcot, hogy a május 16-án a miniszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a döntést. "Meglátjuk mennyit ér a nemzetközi közösség ígérete, amelyet Aleksandar Vucic elnöknek tettek, hogy Koszovót mindaddig nem fogják felvenni az Európa Tanácsba, amíg nem hozza létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Vagy kiderül, hogy ez is hazugság volt" - fogalmazott Ivica Dacic.

Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök szerint viszont az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében most végre "meghallották az európaiak hangját", és most már csak egyetlen lépés van hátra a szervezetbe történő belépéshez. A koszovói államfő az X-en (korábbi nevén Twitter) megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak, és akik folyamatosan támogatják a koszovói népet.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó egyeztetés brüsszeli közvetítéssel, ám előrelépést a fontos kérdésekben nem tudtak elérni.