Belügyminiszter: továbbra is a szélsőjobb a legnagyobb biztonsági fenyegetés Németországban
Külföld, 2021.05.04
Továbbra is a szélsőjobboldali törekvések jelentik az első számú fenyegetést Németország biztonságára - mondta Horst Seehofer német belügyminiszter kedden Berlinben, a politikai indíttatású bűncselekményekről készített 2020-as statisztika bemutatóján.
A politikai indíttatású bűncselekmények ugyan az összes bűncselekmény alig egy százalékát teszik ki, de jól tükrözik a társadalom állapotát - mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy tavaly jelentős mértékben, éves összevetésben 8 százalékkal emelkedett az ilyen bűncselekmények száma - 44 692-re -, ami a társadalom "eldurvulását" jelzi.
Az esetek többsége - 52,8 százaléka - szélsőjobboldali motivációjú volt.
Egy év alatt 23 604 szélsőjobboldali bűncselekményt regisztráltak. Ennél többet egyszer sem jegyeztek fel a rendszeres adatfelvétel 2001-es kezdete óta - húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a szélsőjobboldali erőszak kilenc halálos áldozatot szedett tavaly.
Kiemelte, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőséges iszlamista meggyőződésből fakadó politikai indíttatású bűncselekmények is nagyban veszélyeztetik Németország biztonságát.
Új fejlemény a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló intézkedéseket bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök, a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein megmutatkozó erőszak - fejtette ki Horst Seehofer. Hangsúlyozta, hogy a járvány körüli ügyekhez kritikusan viszonyuló emberek tüntetésein a rendőröket vagy más állami tisztségviselőket és újságírókat érő támadások valójában Németország szabadságra épülő berendezkedése ellen irányulnak.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) által készített kimutatás szerint a politikai indíttatású bűncselekmények kategóriájában tavaly leginkább az erőszakos cselekmények száma emelkedett, éves összevetésben 18,82 százalékkal 3365-re. Ezek többsége - 1526 eset - a szélsőbalhoz köthető. A szélsőbaloldalhoz a bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 10 971 eset soroltak.
A politikai bűncselekmények jellemző típusa az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmény. Ilyen esetben a jogsértés motivációja az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Németországban tavaly 10 240 ilyen esetet regisztráltak. Van köztük például 2351 antiszemita, 1026 iszlámellenes, 222 németellenes és 141 keresztényellenes bűncselekmény.
Hozzátette, hogy tavaly jelentős mértékben, éves összevetésben 8 százalékkal emelkedett az ilyen bűncselekmények száma - 44 692-re -, ami a társadalom "eldurvulását" jelzi.
Az esetek többsége - 52,8 százaléka - szélsőjobboldali motivációjú volt.
Egy év alatt 23 604 szélsőjobboldali bűncselekményt regisztráltak. Ennél többet egyszer sem jegyeztek fel a rendszeres adatfelvétel 2001-es kezdete óta - húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a szélsőjobboldali erőszak kilenc halálos áldozatot szedett tavaly.
Kiemelte, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőséges iszlamista meggyőződésből fakadó politikai indíttatású bűncselekmények is nagyban veszélyeztetik Németország biztonságát.
Új fejlemény a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló intézkedéseket bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök, a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein megmutatkozó erőszak - fejtette ki Horst Seehofer. Hangsúlyozta, hogy a járvány körüli ügyekhez kritikusan viszonyuló emberek tüntetésein a rendőröket vagy más állami tisztségviselőket és újságírókat érő támadások valójában Németország szabadságra épülő berendezkedése ellen irányulnak.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) által készített kimutatás szerint a politikai indíttatású bűncselekmények kategóriájában tavaly leginkább az erőszakos cselekmények száma emelkedett, éves összevetésben 18,82 százalékkal 3365-re. Ezek többsége - 1526 eset - a szélsőbalhoz köthető. A szélsőbaloldalhoz a bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 10 971 eset soroltak.
A politikai bűncselekmények jellemző típusa az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmény. Ilyen esetben a jogsértés motivációja az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Németországban tavaly 10 240 ilyen esetet regisztráltak. Van köztük például 2351 antiszemita, 1026 iszlámellenes, 222 németellenes és 141 keresztényellenes bűncselekmény.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!