Biden: az Egyesült Államok 102 millió dollárral támogatja a délkelet-ázsiai országokat
Külföld, 2021.10.26
Az Egyesült Államok 102 millió dollárral támogatja a Délkelet-ázsiai országokat, hogy ezzel is segítse a koronavírus járványból való kilábalást, az éghajlatváltozás okozta nehézségek kezelését és a gazdasági növekedés előmozdítását - jelentette be kedden Joe Biden amerikai elnök, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) virtuális csúcstalálkozóján.
Biden az ASEAN-t "alapvető fontosságúnak", valamint "összetartó kapocsnak" nevezte az indiai-csendes-óceáni térség regionális szerkezete és a térség biztonsága szempontjából. "Azt szeretném, ha mindannyian közvetlenül tőlem hallanák, mekkora fontosságot tulajdonít az Egyesült Államok az ASEAN-nal való kapcsolatának" - fogalmazott az elnök.
Biden emellett kiemelte az Egyesült Államok és a szövetség közötti együttműködés bővítésére irányuló erőfeszítéseket az egészségügy, az éghajlatváltozás, az energetika, a közlekedés, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség terén. Az elnök megismételte, hogy országa 40 millió adag Covid-19 elleni oltóanyagot és több mint 200 millió dollár sürgősségi segélyt biztosít az ASEAN-tagállamoknak, hozzájárulva a koronavírus elleni küzdelemhez.
A kedden felajánlott, több mint 100 millió dolláros pénzügyi kötelezettségvállalás az Egyesült Államok és az ASEAN közötti stratégiai partnerség kiterjesztését célzó új kezdeményezésekre irányul. Szakértők szerint a Biden-adminisztráció külpolitikája nagy részében Kínára összpontosít, és azon fáradozik, hogy növelje az Egyesült Államok jelenlétét a csendes-óceáni térségben.
A Fehér Ház beszámolója szerint az amerikai elnök a virtuális találkozón beszélt a mianmari helyzetről is, és "felszólította az ország katonai rezsimjét, hogy haladéktalanul vessen véget az erőszaknak, bocsássa szabadon az igazságtalanul fogva tartott embereket, és térítse vissza Mianmar a demokrácia felé vezető útra."
A múlt héten a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége bejelentette, hogy kizárja a juntát vezető Min Aung Hlaingot a tíztagú tömb következő csúcstalálkozójáról. A szervezet azzal indokolta döntését, hogy a mianmari vezetés nem tartotta be az ASEAN égisze alatt áprilisban született megállapodást, amelyben ígéretet tett arra, hogy véget vet az erőszaknak, beengedi a humanitárius segélyeket, és tárgyalásokat kezd az ellenzékkel.
A volt Burmában a februári katonai hatalomátvétel óta több mint ezer civilt öltek meg, és több ezer embert vettek őrizetbe a biztonsági szervek az ENSZ adatai szerint. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, és az ASEAN-ra is komoly nyomás nehezedik, hogy ne csak nyilatkozatokkal, hanem tényleges intézkedésekkel is jelezze, hogy elítéli a mianmari vezetést.
Biden emellett kiemelte az Egyesült Államok és a szövetség közötti együttműködés bővítésére irányuló erőfeszítéseket az egészségügy, az éghajlatváltozás, az energetika, a közlekedés, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség terén. Az elnök megismételte, hogy országa 40 millió adag Covid-19 elleni oltóanyagot és több mint 200 millió dollár sürgősségi segélyt biztosít az ASEAN-tagállamoknak, hozzájárulva a koronavírus elleni küzdelemhez.
A kedden felajánlott, több mint 100 millió dolláros pénzügyi kötelezettségvállalás az Egyesült Államok és az ASEAN közötti stratégiai partnerség kiterjesztését célzó új kezdeményezésekre irányul. Szakértők szerint a Biden-adminisztráció külpolitikája nagy részében Kínára összpontosít, és azon fáradozik, hogy növelje az Egyesült Államok jelenlétét a csendes-óceáni térségben.
A Fehér Ház beszámolója szerint az amerikai elnök a virtuális találkozón beszélt a mianmari helyzetről is, és "felszólította az ország katonai rezsimjét, hogy haladéktalanul vessen véget az erőszaknak, bocsássa szabadon az igazságtalanul fogva tartott embereket, és térítse vissza Mianmar a demokrácia felé vezető útra."
A múlt héten a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége bejelentette, hogy kizárja a juntát vezető Min Aung Hlaingot a tíztagú tömb következő csúcstalálkozójáról. A szervezet azzal indokolta döntését, hogy a mianmari vezetés nem tartotta be az ASEAN égisze alatt áprilisban született megállapodást, amelyben ígéretet tett arra, hogy véget vet az erőszaknak, beengedi a humanitárius segélyeket, és tárgyalásokat kezd az ellenzékkel.
A volt Burmában a februári katonai hatalomátvétel óta több mint ezer civilt öltek meg, és több ezer embert vettek őrizetbe a biztonsági szervek az ENSZ adatai szerint. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, és az ASEAN-ra is komoly nyomás nehezedik, hogy ne csak nyilatkozatokkal, hanem tényleges intézkedésekkel is jelezze, hogy elítéli a mianmari vezetést.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!