TV műsor

Biden: meg kell védeni a demokráciát

Külföld, 2021.02.19

Meg kell védeni, meg kell erősíteni és meg kell újítani a demokráciát, amely sokhelyütt támadás alatt áll, így Európában és az Egyesült Államokban is - mondta Joe Biden amerikai elnök pénteken a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán.

Joe Biden kiemelte, hogy az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a kihívások hosszú, a negyedik ipari forradalomtól a koronavírus-világjárványig terjedő sorát tekintve az autokrácia a leginkább megfelelő út, a másik oldal pedig a demokrácia mellett érvel.

A majdani történészek "inflexiós pontként", útelágazódásként jellemzik majd ezt a történelmi pillanatot, "én pedig minden porcikámmal abban hiszek, hogy a demokráciának kell győznie" - mondta Biden, aki elnökként az MSC-n fejtette ki először európai partnerek előtt külpolitikai nézeteit.

Mint mondta, hazájának és a demokrácia többi hívének meg kell mutatnia, hogy az együttélésnek ez a formája továbbra is az emberek javát szolgálja. "Be kell bizonyítanunk, hogy modellünk nem történelmi relikvia."

Hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolatok történetében az utóbbi négy év "nehéz" volt, de az Egyesült Államok "visszatért", és elkötelezett európai partnerei és a NATO mellett.

A következő időszak kihívásainak sorában elsőként a Kínával folytatott "hosszú távú stratégiai konkurenciát", említette, kiemelve, hogy ez a versengés "kemény" lesz. A többi között kifejtette: nem szabad hagyni, hogy a "gazdasági kényszer" Peking által alkalmazott politikája érvényesüljék a világban, biztosítani kell, hogy a vállalkozások mindenütt azonos, méltányos alapszabályok alapján tevékenykedhessenek, el kell érni, hogy a technológia vívmányai "az emberek felemelését, és ne az elnyomását" szolgálják.

A transzatlanti közösségnek fel kell lépnie mindazokkal szemben is, akiknek célja "az elnyomás monopolizálása és normalizálása" - tette hozzá Joe Biden, kifejtve, hogy ebben a szellemben kell kezelni az Oroszország jelentette fenyegetéseket is, így a Kreml arra irányuló törekvéseit, hogy egyes országok "gyötrésével", "demokráciáink támadásával" mindenestül aláássa a demokratikus berendezkedést és szétzilálja a "transzatlanti egységet". Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy az Egyesült Államok és Európa számára továbbra is kiemelten fontos Ukrajna szuverenitása és területi épsége.

Ugyanakkor Washington nem a konfliktusok elmélyítésére törekszik, és nem kíván visszatérni hidegháború korszakához, az egymással szembenálló tömbök alkotta nemzetközi rendszerhez, hanem olyan jövőért harcol, amelyben minden nemzet szabadon megválaszthatja saját útját - húzta alá Joe Biden, hozzátéve, hogy a versengés nem zárja ki az együttműködést a közös ügyekben.

Az ilyen ügyek közül a koronavírus-világjárvány és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet emelte ki. A járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy kormánya további kétmilliárd dollárral támogatja a kis és közepes jövedelmű országok védőoltás-ellátásának javítását szolgáló COVAX-programot. Az éghajlatváltozással kapcsolatban aláhúzta, hogy az egész világot fenyegető, mindenkit sújtó "egzisztenciális válsággal" kell megküzdeni, ezért az Egyesült Államok visszatért a párizsi nemzetközi klímamegállapodáshoz, és a kormány nemcsak a nemzetközi színtéren, hanem a belpolitikában is fokozza klímavédelmi erőfeszítéseit.

Joe Biden évtizedek óta visszatérő vendég az MSC-n, a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumán, alelnökként például háromszor is részt vett a rendszerint februárban tartott müncheni tanácskozáson, amely az idén a járvány miatt egy később kijelölendő időpontban lesz, és a hagyományos nyitó napon egy online fórumot rendeztek, hogy ne szakadjon meg a tradíció.

Joe Biden után Angela Merkel német kancellár szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy országa készen áll a transzatlanti kapcsolatok egy új fejezetének megnyitására, és nagyra értékeli, hogy Washington Joe Biden vezetésével a nemzetközi ügyek többoldalú megállapodásokon alapuló formálása, a multilateralizmus jegyében visszatért a párizsi klímamegállapodáshoz, az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT), és Oroszországgal meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött Új START-szerződést.

Kifejtette, hogy a transzatlanti közösségnek egységes politikát, irányvonalat kell kidolgoznia az Oroszországhoz és a Kínához fűződő viszony alakításához. Mindkét feladat nehéz, mert Oroszország és Kína is egyszerre vetélytárs és partner. Így miközben Moszkva "hibrid" módszerekkel beavatkozik európai uniós tagországok ügyeibe, közreműködése nélkülözhetetlen egy sor nemzetközi válság megoldásához, Kína együttműködése pedig elengedhetetlen például az éghajlatvédelemben, holott az egyre nagyobb globális befolyással rendelkező ázsiai ország és a világ demokráciáinak kapcsolata rendszerek közötti versenyként írható le.

Angela Merkel arról is szólt, hogy a Biden-kormányzat hivatalba lépésével elkezdődő új fejezet nem mindig csak az egyetértésről szól majd. Lesznek nézeteltérések, viták is, de ezeket a közös értékek és meggyőződések szilárd alapján lehet kibontani és nyíltan, őszintén lefolytatni.

A különbségekről, eltérő hangsúlyokról Emmanuel Macron francia államfő is szólt, hangsúlyozva, hogy miközben az Egyesült Államok a Csendes-óceán térségére összepontosít, Európának a "stratégiai autonómia" kialakítására kell törekednie, vagyis a többi között a védelemre fordított kiadások növelésével nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és érdekei érvényesítéséért, amivel egyben új egyensúlyt teremt a transzatlanti viszonyban és erősíti a NATO-t.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!