Jelentésének összefoglalójában a számvevőszék hangsúlyozza, hogy a német kormánynak azonnal reagálnia kellene a feltárt hiányosságokra, különben az energetikai átállás kudarcba fullad, ami súlyos következményekkel járna Németországra mint gazdasági telephelyre, az átalakulás társadalmi elfogadottságára és az éghajlatvédelmi célok elérésére egyaránt.

Az energiaátállás kihívást jelent mind a villamosenergia-kereslet kielégítése, mind a villamosenergia-hálózatokon keresztül történő ellátás tekintetében - állapítja meg a dokumentum. A szövetségi kormánynak ezért gondoskodnia kell a megfelelő kapacitások kiépítésére mindkét területen.

A volatilis megújuló energiahordozókból származó villamos energia biztonságos ellátásához egy nagyrészt redundáns, biztonságos, szabályozható kapacitással rendelkező rendszer rendelkezésre állásáról is gondoskodni kell. Ellenkező esetben ellátási hiányosságok léphetnek fel, amikor a megújuló energiák kínálata alacsony. A fotovoltaikus és szélenergia-rendszerek csak kis mértékben vagy egyáltalán nem tudnak garantált teljesítményt biztosítani, mivel napi, szezonális és időjárásfüggő ingadozásoknak vannak kitéve.

A villamosenergia-tároló rendszerek nem képesek kompenzálni a termelés és a terhelés hosszabb ingadozásait, például a napfénymentes zivatarok idején. Tekintettel az atomenergia kivezetésére és a szén tervezett korai kivezetésére, az ellátás biztonsága ezért új, biztonságos, szabályozható kapacitások kiépítését teszi szükségessé.

Emellett a villamosenergia-hálózatok jelentős bővítésére is szükség van.

Az azonban látható - állapítja meg a számvevőszék -, hogy a szélenergiát, különösen a szárazföldit nem fogják tudni a törvényben előírt mértékben bővíteni. A gazdasági és klímavédelmi minisztérium nem fogja tudni tartani a 2026-os erőműstratégiájának (KWS) a biztonságos, szabályozható tartalékkapacitások bővítésére vonatkozó ütemtervét. Az áramellátó hálózat bővítése pedig már most jelentős elmaradásban van a tervtől: ütemezésben hét évnyire, a kiépített nyomvonal tekintetében pedig hatezer kilométerrel.

A villamosenergia-ellátás megfizethetősége már ma is kérdéses a Bundesrechnungshof szerint. A villamosenergia-árak az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, és az Európai Unióban a legmagasabbak közé tartoznak: a 41,25 eurócent/kilowattóra (kWh) árával a magánháztartások például 2023 első felében 42,7 százalékkal fizettek többet az uniós átlagnál, míg a kereskedelmi és ipari fogyasztók mintegy 5 százalékkal többet.

Ugyanakkor az energiarendszerben további költségnövekedés várható: az áramellátó hálózat terv szerinti és szükséges kiépítése 2045-ig 460 milliárd euróba fog kerülni, ami több mint négyszerese a 2007 és 2023 között felmerült költségeknek. Az ellátási szűk keresztmetszetek folyamatos kiegyenlítése pedig évente 6,5 milliárd euróba fog kerülni.

A számvevőszék szerint a kormánynak az eddigiektől eltérő módon, világosan ki kell mondania az energiaátállás rendszerköltségeit. Azt is meg kell végre határoznia, hogy mit ért "megfizethető villamosenergia-ellátáson".

A megújuló energiaforrások kiaknázása kiemelkedő jelentőségű az emissziómentes energiaellátás szempontjából, ugyanakkor negatív környezeti hatásokkal is jár. Szűkös földterületeket és erőforrásokat vesz igénybe és károsítja a biológiai sokféleséget is.

A Bundesrechnungshof szerint a kormány nem tudja garantálni, hogy az energetikai átállás a lehető legkisebb hatással legyen a környezetre. Mégpedig azért, mert az energiaátállás számos környezeti következményéről kevés vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre adat.

https://www.bundesrechnungshof.de/SharedDocs/Kurzmeldungen/DE/2024/energiewende/kurzmeldung.html