Az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottsága Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal folytatott egyeztetést a Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközről (NDICI), amellyel Ukrajna, Grúzia, Moldova és a déli partnerség országait támogatja az Európai Unió.

Bocskor Andrea felszólalásában Ukrajnával kapcsolatban kiemelte: "Ukrajna több mint másfél éve szenvedi a háború tragikus következményeit: százezrek vesztették életüket, sebesültek meg, kényszerültek otthonaik elhagyására. Ez a dráma Európában is érezteti hatását. Legfontosabb feladatunk az emberi életek védelme és a további veszteségek elkerülése érdekében, hogy a mihamarabbi békére törekedjünk."

Az Európai Bizottság szerdán megjelenő uniós bővítési javaslatával kapcsolatban emlékeztetett: az uniós tagjelölti státusz feltételekhez kötött, egyik eleme a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása, melyet az ukrajnai kisebbségi törvény nem biztosít kellő mértékben. "Ez elfogadhatatlan! Remélem, hogy a szerdai európai bizottsági értékelés ezt is tükrözni fogja" - emelte ki a képviselő.

"Az EU és tagállamai, köztük Magyarország, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, a háború kitörésének első pillanatától példátlan támogatásban részesítik Ukrajnát, az országból elmenekült embereket és az otthon maradottakat egyaránt" - hangsúlyozta Bocskor Andrea.

A képviselő rámutatott: "az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, melyet az Európai Bizottság hét feltételhez kötött. Ezek egyike, hogy garantálni kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotni a vonatkozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaival. Ukrajna Legfelső Tanácsa 2022 decemberében elfogadta az ország új kisebbségi törvényét, amely nem biztosít egyenlő jogokat a kisebbségek számára a többségi nemzettel, csak bebetonozza a korábbi jogfosztást! Bár a kisebbségi törvényhez szeptemberben módosításokat is elfogadtak, mégsem sikerült a Velencei Bizottság összes ajánlását és a kisebbségek kéréseit beépíteni. Az új törvény visszalépést jelent tehát a korábban hatályos 1992-es kisebbségi törvényhez képest, vagyis jogszűkítés történt az uniós reformok végrehajtása során" - hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea.