Az EU-tagállamok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikája olyan úton indult el, amely határozott politikai keretek helyett stratégiai bizonytalanságot kelthet.

Magyarország ezt nem tartja szerencsés iránynak. Magyarország szerint tisztázni szükséges, hogy az Európai Unió támogató politikája Ukrajnával kapcsolatban milyen területekre terjed ki - szögezte le.

"Úgy gondoljuk, hogy nem lehet felelősen állást foglalni olyan elkötelezettség mellett, amelynek a pontos határaival a tagállamok maguk sincsenek tisztában" - fogalmazott.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a miniszter azt mondta, Magyarország mind a Hamász iszlamista terrorszervezetet, mind pedig az általa elkövetett terrortámadásokat elítéli, a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli, továbbá elismeri Izrael állam önvédelemhez való jogát. Kijelentette: az Izraelt érintő biztonsági fenyegetések felszámolására van szükség. Ezt követően lehet értelmes eszmecserét folytatni a közel-keleti rendezés jövőjéről és az eszkaláció elkerülésének lehetőségéről - mondta.

Hangsúlyozta: a humanitárius célú tűzszüneteknek a segítségnyújtást kell megkönnyíteniük, illetve a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását kell elősegíteniük.

"Fontosnak tartjuk, hogy a humanitárius segítség valóban a rászorulókhoz jusson el, és azzal sem a Hamász, sem más terrorista szervezetek ne éljenek vissza" - fogalmazott.

Az európai mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban a magyar álláspontot tolmácsolva Bóka János leszögezte: az európai mezőgazdaságot és annak jövőjét Magyarország stratégiai kérdésnek tekinti, és ennek megfelelően közelíti meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

"Az ukrán piacnyitás hátrányos következményei ma már szinte valamennyi tagállamban érezhetőek" - fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: ezt figyelembe véve a közös mezőgazdasági politika jövőjét tekintve lépésekre van szükség, és ezt az eddigiektől eltérő módon kell figyelembe venni az új intézményi ciklusban.

Tájékoztatása szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozó keretében migrációs kérdéseket is tárgyalni fog az Európai Tanács, különös tekintettel a migráció külső dimenziójára, vagyis a külső határok védelmére, és együttműködésre az unión kívüli országokkal. "Bízunk abban, hogy az Egyiptommal nemrégiben kötött migrációs megállapodáshoz hasonló együttműködések születnek, valamint azt szeretnénk, hogy az Európai Tanács folytasson vitát és fogadjon el következtetéseket az Európai Unió és Törökország közötti stratégiai partnerségről" - fogalmazott.

Az Európa jövőjével kapcsolatos vitával összefüggésben Bóka János azt mondta, Magyarország elképzelése szerint jelenleg azokat a politikákat kell azonosítani, amelyeket át kell gondolni az EU jövője szempontjából, és megvizsgálni, hogy miként lehet az Európai Uniót ezeken a politikákon keresztül a jövőre felkészíteni. A tagállamok között túlnyomó többségben vannak azok, amelyek úgy gondolják, hogy szerződésmódosításra sem most, sem később nincsen szükség, mert a jelenlegi szerződéses keretek megfelelően képesek a kihívások kezelésére - tette hozzá Bóka János.