TV műsor

Brdo-Brioni folyamat: az EU egészként tekintsen a nyugat-balkáni országokra az integrációs folyamatban

Külföld, 2021.05.17

A Brdo-Brioni folyamatban részt vevő országok elnökei felszólították az Európai Uniót (EU), hogy a Nyugat-Balkánra "egészként" tekintsen az európai integrációs folyamatban, ne pedig úgy, mint különálló országokra, amelyek a tagságról tárgyalnak - hangzott el a kezdeményezés szlovéniai csúcstalálkozójának hétfői plenáris ülését követően, amelyen Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Koszovó és Albánia államfői vettek részt.

Porut Pahor szlovén államfő Zoran Milanovic horvát államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján elmondta: Brüsszelnek geopolitikailag kell tekinteni a Nyugat-Balkánra. "Az EU akkor lesz egész, ha integrálja ezt a térséget, amelyet uniós tagállamok vesznek körül" - hangsúlyozta. Hozzátette: az Európai Bizottságnak (EB) fel kell gyorsítania a csatlakozási folyamatokat, a tagjelölt országoknak pedig a reformok bevezetését.

Ami a közös nyilatkozatot illeti, Pahor és Milanovic kiemelte: kompromisszumos megállapodás született, amelyben megpróbálták közelíteni Koszovó és Szerbia álláspontját.

A szlovén sajtó szerint a plenáris ülésen Vjosa Osmani koszovói és Aleksandar Vucic szerb elnök között kisebb vitára került sor amiatt, hogy a közös nyilatkozatba Koszovó országként került volna be. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd kezdődött, ám előrelépés nem történt, noha a kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Vucic később a sajtónak úgy nyilatkozott: a határok megváltoztatása volt az egyik fő kérdés, amelyben a régió országai nem tudtak megegyezni. Szerbia kiáll a határok megváltoztathatatlanságának elve mellett, amelyet az ENSZ BT határozata is leszögez - fogalmazott. Hozzátette: azt a javaslatát, hogy ez bekerüljön a közös nyilatkozatba, elvetették, de a dokumentum többi részével elégedett.

Koszovót Szerbia és Bosznia-Hercegovina mellett öt uniós tagállam, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia sem ismerte el.

A horvát államfő jelezte: Horvátország és Szlovénia segíteni akar a nyugat-balkáni országoknak, elsősorban az integrációs folyamatban. "Ez az egyetlen indítékunk, nem mentorok akarunk lenni vagy karriert építeni" - húzta alá, hozzátéve, hogy Szlovénia és Horvátország érdeke is, hogy a régió országai csatlakozzanak az EU-hoz. Az egymás közötti problémákat nem jó kiemelni az integrációs folyamatban - mondta Milanovic, utalva arra, hogy határvita miatt Szlovénia is többször hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

A Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum létrehozását Horvátország és Szlovénia kezdeményezte 2010-ben. Az első államfői szintű találkozót 2013-ban a szlovéniai Brdón tartották Francois Hollande francia köztársasági elnök részvételével. Angela Merkel német kancellár 2014-ben Dubrovnikban, Heinz Fischer osztrák államfő 2015 nyarán a montenegrói Budván, Joe Biden akkori amerikai alelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2016-ban Zágrábban, Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök 2017-ben ismét Brdón, Tusk, valamint Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfője pedig 2018-ban az észak-macedóniai Szkopjéban volt díszvendége a tanácskozásnak.

A Brdo-Brioni folyamat idei - a megalapítás 10. évfordulója alkalmából tartott - csúcstalálkozójára Emmanuel Macron francia elnököt hívták meg, aki azonban egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. 2019-ben és 2020-ban nem tartottak találkozót.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!