A két fél előzetes megállapodása alapján a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek.

A csütörtökön kezdődött első, londoni szakasz a jelenlegi tervek szerint vasárnapig tart, utána vagy videókapcsolaton, vagy Londonban és Brüsszelben felváltva, a küldöttségek személyes jelenlétében, vagy a két tárgyalási módszert vegyesen alkalmazva folytatódnak a megbeszélések, a két fél ugyancsak menet közbeni megállapodásai szerint.

A tárgyalások jövője a múlt heti EU-csúcsértekezlet után vált bizonytalanná. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

A Downing Street erre reagálva a hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs értelme a megbeszélések e hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.

Michel Barnier az eredeti tervek szerint hétfőn látogatott volna Londonba, ám ez az uniós csúcson elfogadott zárónyilatkozat nyomán hirtelen fellángolt feszültég miatt elmaradt.

Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha "mindkét fél" készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében.

Boris Johnson brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője ezután kijelentette, hogy Barnier "jelentős horderejű" nyilatkozatot tett "a jelenlegi nehézségeket okozó problémákról".

A Downing Street nem sokkal később, szerdán késő este bejelentette, hogy a tárgyalások már e héten folytatódnak, miután David Frost brit főtárgyaló és Michel Barnier erről személyes telefonbeszélgetésben megállapodott, és miután immár mindkét fél egyértelműen kinyilvánította, hogy "egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek".

Johnson szóvivője ugyanakkor csütörtök este, Barnier londoni érkezését kommentálva hangsúlyozta: most már nagyon szűkös az idő, és a brit kormány mindig is hangsúlyozta, hogy bármiféle megállapodás szülessék is, azt a december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig el kell érni.

A Downing Street illetékese hozzátette: ha ez nem lehetséges, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kapcsolatait az EU-val.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

A tárgyalássorozat eddigi kilenc fordulóján azonban nem sikerült érdemi eredményre jutni.