Sefcovic, aki a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság társelnöke is, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi magazinműsorának nyilatkozva egyenes utalást tett arra, hogy az EU nem tud olyan megoldást elfogadni, amelynek alapján ellenőrizetlenül áramlanának áruk az unió egységes belső piacára.

A bizottsági tisztviselő feltette a kérdést: Nagy-Britannia elfogadná-e, ha a brit piacra mindenféle ellenőrzés nélkül érkeznének áruk? "Nem hiszem, hogy ezt a britek elfogadnák", és Londonnak meg kell értenie, hogy az EU sem tudja elfogadni az ellenőrzés nélküli árubeáramlást saját belső piacára - fogalmazott.

Sefcovic hozzátette: az EU hajlandó - és ezt fel is ajánlotta - a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom "szupermértékű", 50, egyes esetekben akár 80 százalékos csökkentésére, de "nem tudja visszacsinálni a Brexitet", különösen a Brexit azon formáját, amelyet London javasolt, és amelyről végül megállapodás született az EU-val.

Az EU csak e megállapodás keretei között tud gyakorlatias megoldásokat felkutatni - mondta az Európai Bizottság képviselője.

Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében.

A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára többször is kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London életbe léptetheti a protokoll 16. cikkelyét.

A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát. Ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között.

Simon Coveney ír külügyminiszter a minap egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja.

Arra a kérdésre, hogy ezt elképzelhetőnek tartja-e, Maros Sefcovic a vasárnapi BBC-műsorban csak annyit mondott, hogy nem akar belemenni "feltételezésekre alapuló negatív forgatókönyvek" taglalásába. Ő is kijelentette ugyanakkor, hogy a 16. cikkely életbe léptetésének súlyos következményei lennének.