A londoni alsóház ülésszaka múlt kedden ért véget, miután Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését.

A kormány szándéka szerint az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődne, amikor az uralkodó kihirdetné a kormány új törvényalkotási programját.

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése.

A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én, és előírja, hogy megállapodás híján Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.

A parlamenti ülésszak lezárásának ügyében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó bírósági határozat született az elmúlt hetekben.

A londoni felsőbíróság szeptember 6-i végzésében azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. E bírói fórum szerint politikai jellegénél fogva az ügy nem is a bíróságokra tartozik. A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a kormányfői lépés törvénysértő mivoltának kimondását célzó kereset benyújtója, Gina Miller ismert Brexit-ellenes civil aktivista a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a legfelsőbb bírósághoz.

Gina Miller ügyvédei ezt azonnal meg is tették.

A polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a múlt héten - a londoni felsőbíróság végzésének ellentmondva - törvénysértőnek minősítette az ülés lezárását.

Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fóruma - amelyhez 79 parlamenti képviselő terjesztett be jogi kifogást Johnson intézkedése ellen - kimondta: a kormányfő azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál az ülés berekesztését, hogy akadályozza a brit parlamentet munkájának végzésében, így a kezdeményezés jogsértő volt, a parlamenti ülés lezárásáról hozott döntés pedig érvénytelen.

A Court of Session végzése ellen a kormány nyújtott be fellebbezést.

Lady Brenda Hale, a legfelsőbb bíróság elnöke a csütörtökön véget ért háromnapos meghallgatás-sorozat után közölte: a testület reményei szerint a jövő hét elején döntés születhet az ügyben.

Lady Hale nyomatékkal hangsúlyozta: a legfelsőbb bíróság nem arról dönt, hogy az Egyesült Királyság mikor és milyen feltétekkel léphet ki az Európai Unióból, az eljárás kizárólag annak megállapítására szorítkozik, hogy törvényes volt-e a parlamenti ülésszak lezárása.

Egyes jogi szakértői vélemények szerint ha a legfelsőbb bíróság törvénysértőnek minősíti a parlamenti ülésszak berekesztését, azzal gyakorlatilag azt is kimondaná, hogy Boris Johnson félrevezette a királynőt, amikor az ülés lezárásának szükségességét megindokolta az uralkodónak, és ebben az esetben Johnson miniszterelnöki pozíciója akár tarthatatlanná is válhat.