Brit védelmi miniszter: a NATO-országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat
Külföld, 2024.04.04
A NATO tagállamainak növelniük kell védelmi kiadásaikat, mert saját jövőjükkel játszanának "orosz rulettet", ha erre nem hajlandók - írta csütörtökön, a NATO létrehozásának 75. évfordulóján megjelent cikkében Grant Shapps brit védelmi miniszter. David Cameron külügyminiszter ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO harcoló alakulatokat vezényeljen Ukrajnába.
Shapps a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: az amerikai adófizetőknek igazuk van, amikor elvárják, hogy a többi NATO-tagállam növelje védelmi ráfordításait.
Shapps kiemeli, hogy Nagy-Britannia mindig eleget tett a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célnak: jelenleg éves GDP-értékének 2,28 százalékát költi védelmi célokra, és kötelezettséget vállalt a 2,5 százalékos arány elérésére.
A brit védelmi miniszter viszont hangsúlyozta azt is, hogy tavaly mindössze tizenegy NATO-tagállam teljesítette ezt az elvárást.
Grant Shapps szerint nem fenntartható az a helyzet, hogy a szövetség többi tagja nem tartja magát ehhez a célkitűzéshez, mert "nem engedhetjük meg magunknak, hogy orosz rulettet játsszunk saját jövőnkkel".
A miniszter megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a világ egy háború utáni helyzetből ismét háború előtti állapotba került, miután egyre több rossz szándékú külföldi hatalom veszi célkeresztjébe a nyugati demokráciákat.
David Cameron brit külügyminiszter szintén a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO-szövetségeseket a szervezet brüsszeli külügyminiszteri találkozóján.
A londoni külügyi tárca által ismertetett nyilatkozatában Cameron kijelentette: a NATO - különösen Svédország múlt havi csatlakozása után - még soha nem volt olyan erős és fontos szerveződés, mint most.
Kijelentette azt is, hogy Ukrajna "közelebb van a NATO-hoz, mint valaha", és kritikus fontosságú, hogy megkapja azt a támogatást, amelyre az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szüksége van.
Hozzátette: a NATO "nagyon komor jövő elé nézne", ha hagyná, hogy sikerrel járjon az Ukrajna elleni orosz hadjárat.
Cameron ugyanakkor a BBC brit közszolgálati rádió Ukrainecast című napi magazinműsorának csütörtöki adásában egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati NATO-szövetségeseknek harcoló alakulatokat kellene-e küldeniük Ukrajnába.
A brit külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO "nem akar ilyen célpontot szolgáltatni" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Úgy fogalmazott: a NATO "Ukrajnáért, de nem Ukrajnában" kíván cselekedni.
Hozzátette: az nem jár eszkalációval, "ha segítjük ezt a független, szuverén országot egy agresszor visszaverésében".
Shapps kiemeli, hogy Nagy-Britannia mindig eleget tett a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célnak: jelenleg éves GDP-értékének 2,28 százalékát költi védelmi célokra, és kötelezettséget vállalt a 2,5 százalékos arány elérésére.
A brit védelmi miniszter viszont hangsúlyozta azt is, hogy tavaly mindössze tizenegy NATO-tagállam teljesítette ezt az elvárást.
Grant Shapps szerint nem fenntartható az a helyzet, hogy a szövetség többi tagja nem tartja magát ehhez a célkitűzéshez, mert "nem engedhetjük meg magunknak, hogy orosz rulettet játsszunk saját jövőnkkel".
A miniszter megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a világ egy háború utáni helyzetből ismét háború előtti állapotba került, miután egyre több rossz szándékú külföldi hatalom veszi célkeresztjébe a nyugati demokráciákat.
David Cameron brit külügyminiszter szintén a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO-szövetségeseket a szervezet brüsszeli külügyminiszteri találkozóján.
A londoni külügyi tárca által ismertetett nyilatkozatában Cameron kijelentette: a NATO - különösen Svédország múlt havi csatlakozása után - még soha nem volt olyan erős és fontos szerveződés, mint most.
Kijelentette azt is, hogy Ukrajna "közelebb van a NATO-hoz, mint valaha", és kritikus fontosságú, hogy megkapja azt a támogatást, amelyre az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szüksége van.
Hozzátette: a NATO "nagyon komor jövő elé nézne", ha hagyná, hogy sikerrel járjon az Ukrajna elleni orosz hadjárat.
Cameron ugyanakkor a BBC brit közszolgálati rádió Ukrainecast című napi magazinműsorának csütörtöki adásában egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati NATO-szövetségeseknek harcoló alakulatokat kellene-e küldeniük Ukrajnába.
A brit külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO "nem akar ilyen célpontot szolgáltatni" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Úgy fogalmazott: a NATO "Ukrajnáért, de nem Ukrajnában" kíván cselekedni.
Hozzátette: az nem jár eszkalációval, "ha segítjük ezt a független, szuverén országot egy agresszor visszaverésében".
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!