A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva a külügyminiszter kijelentette: a deveselui bázis nem jelent fenyegetést Oroszország számára, és erről személyesen is meggyőződhetnek az orosz fél képviselői, ha meglátogatják a katonai létesítményt.

Bogdan Aurescu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Bukarest "teljes mértékben érthető" elvárása a kölcsönösség: azaz ha az orosz fél ellenőrizni kívánja a deveselui bázist, akkor a NATO-tagállamok - beleértve Romániát - képviselői szintén látogathassanak meg oroszországi katonai létesítményeket, például rakétaütegeket.

Aurescu szerint az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítése az első perctől az átláthatóság jegyében történt. "Semmilyen rejtegetnivalónk nincs Deveseluban" - idézte az Agerpres a román külügyminisztert, aki hozzátette: a katonai bázison lévő elfogórakéták az atlanti térségen kívülről érkező ballisztikus rakétákat hivatottak semlegesíteni.

A román sajtó a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva arról írt, hogy az Oroszország biztonsági garanciaigényeire szerdán megküldött írásos válaszában a NATO - a bizalomépítő intézkedések sorában, a kölcsönös fegyverzetellenőrzés részeként - felajánlotta: az orosz fél látogassa meg a Lengyelországba és Romániába telepített ballisztikusrakéta-elhárító támaszpontokat.

A dél-romániai Deveselun 2016 májusában avatták fel az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert befogadó katonai támaszpontot. A NATO szerint a romániai és a lengyelországi elfogórendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euro-atlanti térség védelme szempontjából. Oroszország viszont biztonsági fenyegetésnek tekinti ezeket, azt állítva, hogy kilövőállásaik Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.