A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közzétett jelentése szerint éves összevetésben 0,7 százalékkal estek vissza a termelői árak. Elemzők is 0,7 százalékra számítottak a szeptemberben mért 1,0 százalékos csökkenés után.

Idén csak januárban mértek emelkedést, akkor is mindössze 0,2 százalékosat. A mélypont májusban volt mínusz 2,2 százalékkal, azóta folyamatosan felfelé kúszik az éves összevetésű árváltozás mértéke, amely azonban továbbra is messze áll az emelkedést jelentő pozitív tartománytól.

Szeptemberhez képest viszont emelkedtek, 0,1 százalékkal, a termelői árak Németországban, összhangban az elemzői várakozásokkal. Az előző hónapban azonban még 0,4 százalékra rúgott az emelkedés üteme.

Októberben éves összevetésben az energiaárak 2,9 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkek ára 0,5 százalékkal, a félkész termékeké pedig 0,4 százalékkal csökkent, míg a tartós fogyasztási cikkek 1,4 százalékkal, a termelőeszközök pedig 0,9 százalékkal drágultak.

Az élelmiszerek termelői ára 1,3 százalékkal csökkent, ezen belül a sertéshús ára 19,5 százalékkal zuhant, ami részben az ételt helyben történő fogyasztásra előállító vendéglátóipari egységek újra bevezetett zárlatára, részben a német sertéshús importjára Kínában és más ázsiai országokban szeptemberben bevezetett tilalomra vezethető vissza. Nőtt viszont a cukor ára, 14,5 százalékkal, a kávé pedig 4,4 százalékkal drágult.

Az energia és azon belül is különösen a kőolajtermékek árának erős, 16,0 százalékos csökkenése valószínűleg annak tudható be, hogy a koronavírus-járvány közepette jelentősen csökkent a kereslet.

Az energiaárakat nem számítva éves összevetésben 0,1 százalékkal nőttek a német termelői árak októberben.

Az ipari termelői árak megbízhatóan jelzik előre a fogyasztói árak alakulásának trendjét, mivel közvetlenül megjelennek az áruk és szolgáltatások végső árában.

Az euróövezet legnagyobb gazdaságának inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken legyen.