CSU-elnök: baloldali átnevelés helyett polgári szabadság kell Németországnak
Külföld, 2021.09.10
Baloldali dominancia helyett polgári többség, és baloldali átnevelés helyett polgári szabadság kell Németországnak, ezért a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségére kell szavazni a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - emelte ki Markus Söder CSU-elnök, bajor tartományi miniszterelnök pénteken pártja nürnbergi kongresszusán.
Markus Söder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választási győzelmének lehetőségét jelző közvélemény-kutatási adatokra utalva kiemelte, hogy "politikai földcsuszamlás" fenyegeti Németországot.
Ezért a CDU/CSU-ban mindenkinek harcolni kell, és a CSU-kongresszuson erőt merítve meg kell fordítani a közhangulatot.
"Ezen a hétvégén történelmet kell írnunk" - mondta a pártelnök.
"A helyzet egyszerűen túl komoly, de a CSU éppen akkor teljesít a legjobban, amikor nehéz helyzetben van" - buzdította a kampányhajrára készülő párttársait.
Azzal kapcsolatban, hogy a pártszövetség kancellárjelöltjeként kívánt indulni a Bundestag-választáson, de heves viták után végül a CDU elnökét, Armin Laschetet választották ki a feladatra, hangsúlyozta, hogy a közös kormányfőjelölt a CSU "százszázalékos támogatását" élvezi.
Markus Söder élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, volt hamburgi polgármestert, a többi között felidézve a 2017-ben Hamburgban tartott G20-csúcs elleni tüntetéseket, amelyek "polgárháborús" helyzetet idéztek elő. Felidézte a szociáldemokrata kancellárjelölt pénzügyminiszteri tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi botrányokat. Kiemelte, hogy az esetek feltárására vizsgálóbizottságot kell felállítani a Bundestagban.
A CSU elnöke úgy vélte, hogy egy SPD-s vezetésű kormány kizárólag helytelen lépéseket tenne, egyebek mellett eladósítaná az államot, megemelné az adókat, elhanyagolná az ország védelmét és a "polgári szabadság" biztosítása helyett rákényszerítené a "baloldali átnevelés erkölcsét" a társadalomra.
Ostorozta az SPD lehetséges koalíciós partnerei közül a szociáldemokratáktól balra állo Die Linke (Baloldal) pártot és a Zöldeket. A CDU/CSU természetes szövetségeseként számon tartott liberális Szabad Demokrata Pártot (FDP) kevésbé élesen bírálta, de követelte, hogy valljon színt, közölje, hogy hajlandó-e koalícióra lépni SPD-vel és a Zöldekkel.
A kongresszusi beszéd után tartott szavazáson Markus Södert megerősítették a pártelnöki tisztségben. Egyedüli jelöltként a küldöttek 87,6 százalékának támogatását nyerte el. Ez nagyjából megegyezik a 2019 januárjában tartott kongresszuson elért 87,4 százalékkal, amellyel első alkalommal választották meg a tisztségre, de csökkenés a 2019 őszén tartott tisztújításon elért 91,3 százalékhoz képest.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Bundestag-választáson 2005 óta először várhatóan nem a CDU/CSU, hanem koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze a legtöbb szavazatot. Az SPD 24-26 százalékos, a CDU/CSU 19-20 százalékos eredményre számíthat. A felmérések alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormányhoz.
Ezért a CDU/CSU-ban mindenkinek harcolni kell, és a CSU-kongresszuson erőt merítve meg kell fordítani a közhangulatot.
"Ezen a hétvégén történelmet kell írnunk" - mondta a pártelnök.
"A helyzet egyszerűen túl komoly, de a CSU éppen akkor teljesít a legjobban, amikor nehéz helyzetben van" - buzdította a kampányhajrára készülő párttársait.
Azzal kapcsolatban, hogy a pártszövetség kancellárjelöltjeként kívánt indulni a Bundestag-választáson, de heves viták után végül a CDU elnökét, Armin Laschetet választották ki a feladatra, hangsúlyozta, hogy a közös kormányfőjelölt a CSU "százszázalékos támogatását" élvezi.
Markus Söder élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, volt hamburgi polgármestert, a többi között felidézve a 2017-ben Hamburgban tartott G20-csúcs elleni tüntetéseket, amelyek "polgárháborús" helyzetet idéztek elő. Felidézte a szociáldemokrata kancellárjelölt pénzügyminiszteri tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi botrányokat. Kiemelte, hogy az esetek feltárására vizsgálóbizottságot kell felállítani a Bundestagban.
A CSU elnöke úgy vélte, hogy egy SPD-s vezetésű kormány kizárólag helytelen lépéseket tenne, egyebek mellett eladósítaná az államot, megemelné az adókat, elhanyagolná az ország védelmét és a "polgári szabadság" biztosítása helyett rákényszerítené a "baloldali átnevelés erkölcsét" a társadalomra.
Ostorozta az SPD lehetséges koalíciós partnerei közül a szociáldemokratáktól balra állo Die Linke (Baloldal) pártot és a Zöldeket. A CDU/CSU természetes szövetségeseként számon tartott liberális Szabad Demokrata Pártot (FDP) kevésbé élesen bírálta, de követelte, hogy valljon színt, közölje, hogy hajlandó-e koalícióra lépni SPD-vel és a Zöldekkel.
A kongresszusi beszéd után tartott szavazáson Markus Södert megerősítették a pártelnöki tisztségben. Egyedüli jelöltként a küldöttek 87,6 százalékának támogatását nyerte el. Ez nagyjából megegyezik a 2019 januárjában tartott kongresszuson elért 87,4 százalékkal, amellyel első alkalommal választották meg a tisztségre, de csökkenés a 2019 őszén tartott tisztújításon elért 91,3 százalékhoz képest.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Bundestag-választáson 2005 óta először várhatóan nem a CDU/CSU, hanem koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze a legtöbb szavazatot. Az SPD 24-26 százalékos, a CDU/CSU 19-20 százalékos eredményre számíthat. A felmérések alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormányhoz.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!