TV műsor

Duda és Steinmeier a kisebbségi oktatásnak ígért támogatást

Külföld, 2021.06.17

A németországi lengyel, valamint a lengyelországi német kisebbségi gyermekek oktatásának támogatását ígérte a csütörtöki varsói tárgyalásuk után Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Andrzej Duda. A lengyel államfő a lengyel kulturális örökségben bekövetkezett második világháborús veszteségek rendezését is említette.

Steinmeier a lengyel-német jószomszédi és együttműködési szerződés aláírásának idei 30. évfordulója kapcsán tesz hivatalos lengyelországi látogatást.

Közös sajtóértekezletükön Andrzej Duda közölte: a megbeszélésen áttekintették a szerződés eddig meg nem valósított elemeit is, köztük azt az ígéretet, hogy a német fél forrásokat biztosít a németországi lengyel oktatás számára.

Duda rámutatott: Németországban a lengyel gyökerű állampolgároknak nincs kisebbségi státuszuk, Varsó ezt vissza akarja állítani.

Ezzel arra utalt, hogy a németországi lengyelek kisebbségi státuszát a Harmadik Birodalom szüntette meg, a német hatóságok az utóbbi években sem újították meg e státuszt, érvelve azzal, hogy nem minden, Németországban élő lengyel tekinthető a hagyományos, több nemzedéken át ott élő kisebbség tagjának.

Jelképes, de nagyon fontos témának nevezte Duda a második világháború lengyel áldozatainak létesítendő berlini emlékmű ügyét is. A 2017-ben kezdeményezett emlékműről Steinmeier azt mondta: jelenleg még ennek tervein dolgoznak.

Duda továbbá reményét fejezte ki, hogy létrejön egy, évi 5 millió eurót érő alap a lengyel származású gyermekek oktatására. Aláhúzta: Lengyelország évi 50 millió eurót költ a német kisebbségi oktatásra, ebben 50 ezer német kisebbségű gyermek részesül.

Steinmeier arról biztosította a lengyel elnököt, hogy támogatja a németországi lengyel nyelvű oktatás bővítését. Megjegyezte viszont, hogy e téma nincs a szövetségi kormány hatáskörében, hanem a tartományok döntenek róla.

Egyúttal nyugtalanságát fejezte ki, hogy a lengyelországi kisebbségi iskolákban ötről háromra tervezik csökkenteni a német nyelvű órákat.

A két elnök később a lengyel-német ifjúsági csere résztvevőivel is találkozott, az ott mondott beszédében Duda a második világháborút követő lengyel-német megbékélés állomásairól beszélt. A kiengesztelődés még hátramaradt fontos lépésének nevezte a lengyel kulturális örökségben a háború által okozott károkról folytatandó párbeszédet.

A veszteségek példájaként több mint félmillió Lengyelországból elrabolt műtárgyat említett, többszáz millió, a lengyelországi könyvgyűjteményekből eltűnt kötetet, valamint az építészeti károkat, amelyek például Varsó esetében a háború előtti infrastruktúra 90 százalékát teszik ki.

Varsó egyébként továbbra is nyitott témának tekinti a szélesebb értelemben vett, nemcsak a kulturális örökségre korlátozódó háborús veszteségekért járó német kártérítést. Az erről szóló elemzést egy lengyel parlamenti munkacsoport készítette el már tavaly, de még nem tették közzé. Német politikusok viszont korábban úgy nyilatkoztak: a kárpótlást lezárt ügynek tekintik.

A két ország közötti jószomszédsági és együttműködési szerződés, amelyet 30 évvel ezelőtt Helmut Kohl német kancellár és Jan Krzysztof Bielecki lengyel miniszterelnök írt alá, történelminek számított. A szerződés állást foglalt a határok sérthetetlensége, a békés egymás mellett élés és az együttműködés mellett, beleértve a Lengyelországban élő német kisebbség és a Németországban élő lengyelek támogatását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!